Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
101 jutányosán szabott áron kaptak bort, sót, kenyeret stb.1) Ez illetéket azonban pénzül is ki vehették. A portióknak majd természetben, majd pénzül való kiszolgáltatását a kormány különben Győr városától csak 1683 óta követelte, midőn az átvonuló vagy téli szállásra (téli portiók t. i. nov. 1-től april végéig) beosztott hadak ellátása végett e törvénytelen eljárást találta legcélszerűbbnek. 1683-ban egy természetben adott ember-adag (oralis portio) hetenkint 14 font kenyér-, 5 font hús-, egy lóadag pedig 70 font széna- és lJ/2 mérő zabból (nagyszombati mérték) állott, melyhez még portionkint egy krajcár járult. Gyó'r- megye 1683/84 telén összesen 1842 ember- és lóadagot adott; a kenyeret (14 font stb.) hetenkint 14, a húst 8, a szénát 30, a zabot szintén 30 krou meg is lehete váltani.* 2 3) Ez esetben a katona ellátásáért csak 2—3 krajcárt fizetett gazdájának; sokszor azonban a portiót pénzül is, meg természetben is felvette. 1688-ban a bélés külváros egyházi, nemes és polgári lakossága 243 portiót, a német (házbirtokos) katonaság és regiment-alattvalók 75, a magyar katonaság 7 portiót adott. 1691-ben a német katonaság a törzszsel, regimentalattvalókkal, pattantyúsok-, cigányok- és zsidókkal 31 por. ti ót (az ó'rség 8, a Staab vagy pattantyúsok 5, a zsidók, cigányok és egyéb protectionalisták szintén 5, a regimentalattvalók 13 portiót) adnak havonkint, a belvárosi polgárság 55, a belv. nemesség 62®/4, a külvárosi polgárság 34, a magyar katonaság 52/4 portiót fizet. 1690-ben egy ember-adag havonkint 6 1/2, a ló-adag pedig 6 frt. volt.5) Győrmegye is, midőn 1. Lipót felszólítására II. Rákóczy Ferencz ellen sereget (1703) állít4), t. i. 85 lovast, ezek felszerelésére a nádor fejenkint 12 frt, havi zsoldul pedig 6 frt. fizetést rendel. A megye utóbb 85 hajdút (gyalog) is állított; a nádor dec. 24-én kelt levelében a lovas élelmezési illetékét (kenyéren fölül) havonkint 4 frt, a gyalogét pedig 3 írtban állapítja meg. A lovasok törzs-és század (prima plana) tisztjeinek havi portiója 124 frt. 0 Pl. 1703-ban a győri soltész „Staab“-jának illetéke: 31 akó és 31 pint bort, minden akót 3ő pintjével és egy akót 2 írtjával számítva; továbbá kap 180 „Kieffl“ sót, mely kieffl só ára 36 kr, de ezentúl a végvárakra megállapított taksák szerint csak 15 kr.; 840 pár kenyér természetben, párja 3 krjával = 42 frt. A legénység számára a bor akóját 28 garassal számították. B. köz. hadügym. ltár. Kriegsarchiv. 1703 8/s. 2) Schipko Frigyes fó'hadi biztos leveléből, mely a megyegyülésen 1683. márc. 13-án felolvastatott. Győrmegy. ltár. 3) Győrmegy. ltár. 229. sz. 1688. és 169’/,. *) L. m. nemz. muz. Restantiae Comit. Jaur. Rationes Camerae.
