Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

77

kénytelen volt ama lakásokat ismét kiüríteni. Az 1567. tkkönyv végéhez csatolt (1600-ból) jegyzék kimutatása szerint részint örökösödés, részint közvetlen birtokjog alapján 338-anl) kérik vissza 1594-ben birt házaikat.

A háztelkek összevásárlása és tágasabb lakások építése folytán az 1567. 1617. és 1703-ki tkkönyv adatai közt már jelentékeny különbözet mutatkozik. Az 1617. évi tkkönyv a jelenlegi belváros területén 592, az 1703-évi már csak 532 háztelket sorol elé'* 2) ; habár a bástyafalak mentében — a Dunakaputól kezdve köröskörül az apró kát. házak egész sora (62) épült a XVII, század második felében.

Az 1703. évi tkkönyvben felsorolt házak közt volt : 5 kétemeletes, 144 emeletes s 383 földszintes. Birtokosaik szerint: 30 egyházi, 156 nemesi és grófi, 211 polgári; 112 a német katonai hatóság alá tartozó, regiment-alattvaló és ó’rségbeli, 23 pedig a magyar katonasághoz tartozók birtokát képezte. A kát. kvártélyok a házak kiegészítő részét képezték (1703-ban 30), melyek részint a házban valának (földszint vagy padláslakás) vagy azzal összefüggöttek s ritkábban egészen különálló épületkék is voltak. 1703-ban 502 belvárosi házban volt összesen : 979 szoba, 323 úgynevezett bolt vagyis bolthajtásos szoba, 2 ebédlő, a 30 kát. kvártélylyal = 1344 lakószoba, 631 konyha, utcai bolt (üzlet) és korcsmaszoba (68 -j- 17) = 85, 230 kamara, 348 pince, 143 istálló, 37 műhely. E kimutatásban azonban nincsen felvéve 18 papi és 3 világi ház, továbbá 9 középület (ezekkel összesen = 532).

A katonai beszállásolás mint állandó teher 1606-óta nehezedik a lakosságra, mi ellen a város hasztalan folyamodott II. Mátyás királyhoz. A polgárságnak rendes kvártélyokat keile tartania s azonfelül szükség esetén még magánszállásokba is osztottak be katonaságot. Opiez János 1642-ben kelt végrendeletében fölemlíti a kát. kvártélyt, melyet vétel utján szerzett és két házához tartozónak mond. A bástyafalak körül fekvő házak jobbadán csak foldvagy fából készült s szükségalkotta lakhelyek valának. Ennélfogva a győri összes hatóságok 1718-ban elhatározták,3) hogy e lakásokat kőből kell felépíteni; akinek házában padlás-kvártély van

') 7—8 ezek közt a jogszerű örökös jelentkezés esetében átengedni Ígéri a házat.

s) Hrussavszky J. 1793-ki térképén 679 házat, 10 szabályos utcát, 5 nyilvános kutat, és 7 főcsatornát tüntet ki a belváros területén. (L. a fó'gym. múzeumában) 1881-ben 560 volt a belvárosi házak száma.

3) Gyó'rvárosi ltár, 18. sz. jegyzó'k. 121. 1.