Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
78 (némely házon még manap is látható), annak ehelyett házi kvártélyt kell adnia, mert különben a házi gazda szobájába fogják szállásolni a katonát. A telekkönyv híven feltünteti a házak ölszámszerint való viszonyait ; mert ez szolgált kulcs gyanánt a polgári terhek viselésében. A polgári telkek birtokosai — hosszú súrlódások után — álláskülönbség nélkül kötelesek voltak ahhoz hozzájárulni. A különböző' hatóságok alá tartozó városi lakosokra épületeik ölszáma szerint vetették ki az adót. Mert ez idő szerint a magyar és német katonaság külön hatósága (seregbiró, soltész) mellett a vármegye is gyakorolt hatósági jogot a város területén, minthogy a nemesség (amennyiben nem iratkozott be a városi polgárok sorába) személyére a vármegye hatósága alá tartozott (1635 : 75, 1655 : 7) úgy, hogy csak a szorosabb értelemben vett polgárság tartozott a városi hatóság alá, melynek ismét a káptalan földesúri széke képezte felebbezési fórumát. Ehhez járult 1612 óta az újvárosi rácok külön bírája is, mely sokféle hatóság (instantia) örökös súrlódásokra vezetett a különböző felek között. Az adóügyet illetőleg: az 1703-ki telekkönyv szerint a megyei hatóság alá tartozó s polgári telkeken élő nemesség házainak mérete 3905°; a városi hatóság alá tartozó polgároké 2582°, a német kát. hatóság alá tartozóké 1200°, a magyar katonaságé 482°, összesen = 8169°. E kulcs alapján a nemesség 3898, a polgárság pedig 2845 frtot fizetett ; 1709-ben egy öl után 70 dénárt számítva az összes belvárosi lakosság 6393 frt 47 dénár adót fizetett, mely alól csak az egyháziak, a főkapitány, a soltész és zászlótartó lakása volt felmentve. A polgári terhek alól való mentességre különös kiváltságra volt szükség. Ily királyi kiváltságban részesült nemesi curiája volt (XVI. sz.) Alsóky László deák- s Győrmegye alispánjának; mely 1617-ben1) Schemberger László birtokában vala (Gyapay-ház), s mentességgel bírtak az erődítés céljaira szolgáló katonai épületek, továbbá a világi és szerzetes papság lakóházai és kolostorai. Már 1. Mátyás kiváltságot adott a győri székesegyház 16 oltár igazgatójának, melyszerint a Győr-városban fekvő alapítványi házaikat mindennemű rendes és rendkívüli királyi adó alól örökre felmenti.2) >’) R. K. Győri Közi. 1860. 94. 1864. 88. sz 0 Gróf Teleky J. A Hunyadiak kora. XII. köt. 374. oki.
