Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

73

tották, melyek elhelyezésére I. Lipót három bolthajtásos polgári épületet rendel megvétetni. Az 1699-ben átvett épület egy részét 1700- ban kolostorrá s templommá alakították. Mai kolostoruk a laure- tomi kápolnával 1714—1720 között épült; Heister főkapitány s a haditanács beleegyezésével a kolostor falait a górvéd- és a nyugati várfalig vitték, de a convent körül sőt a cellák alatt is (cur- ritorium) kisebb és nagyobb ajtókkal ellátott szabad utat kelle hagyniok a katonaság számára, hogy ez a bástya alatti kazamatákhoz juthasson s a hadiszereket oda beszállíthassa. A clausurán kívül vezető utak ajtóihoz (2) a kát. hatóság is tartott kulcsot. Ama rézkakas, mely egykoron a Duna-kapu fölött állott s utóbb az építkezési hivatal tetejére került, a spanyol kereszttel bővítve s megújítva az uj épületnek a bécsi kapu-felé eső tetejére helyeztetett. A kolostort követte a mai templom felépítése (1720—1725) ; a rendtagok a Perger-féle házból teljesen kivonultak s a ház nagyobb (keleti) része leromboltatván — telke a közbüleső utcával együtt az uj templom telkéhez kapcsoltatott.1)

Újvárosi templomok és iskolák. Fejér György szerint* 2) Újvárosban az első kath. templomot gf. Zichy Pál, a vár alkapitánya építette 1638 ban. A kerekded és kápolnaszerü templom (Eccl. Transfigurationis) a mai zsidótemplom telkén (a szénatéren) állott s a Zichy-család sírboltjául szolgált.

A protestánsok az 1681 : 25, 26. tcikk értelmében ismét szabad vallásgyakorlatot nyertek ; mindamellett 1687-ben belvárosi (ismeretlen fekvésű) imatermöktől ismét megfosztattak s egészen az Újvárosba voltak kénytelenek visszavonulni. Az ágostai vallásuak a Rábca partján kezdetben csak szegényes nádviskót, majd 1705- ben szilárd anyagból építettek templomot, iskolát, lelkész- és tanító-lakást.

A reformátusok mai templomuk tőszomszédságában vettek telket, melyre templomot és iskolát építettek, mely azonban már 1713-ban leégett.3)

Egyéb kiválóbb épületek. Győr legrégibb s legkiválóbb épülete e korban a püspöki palota, mely terjedelemre nézve Győr egyéb épületeit jóval felülmúlta. 1551 óta a főkapitányok foglalták le lakásul; a palota falain ott diszlettek a régi püspökök faragott címerei, nevei, melyek örökös szemrehányáskép

‘) Liber fundationis Conv. Jaurinens. 77. Carmelit. Discalc. 1699. 1—70 1. I. köt. a gy. karmel. kolostor birtokában.

2) Nagy-Gyó'r Jelességei. Tud. Gyűjt. 1820. 15. 1.

3) L. Gyó'rmegye és város egyet. leir. 627. 1.