Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
74 lebeghettek a bitorlók szemei előtt, melytől szabadulandók, egyszerűen leverették azokat. Barbar tényökkel kétségkívül nem egy becses szobrászati emléktől fosztották meg régi emlékekben különben sem gazdag városunkat. A győri püspökök a mai jószágkormányzósági épületbe vonultak vissza s itt éltek 1745 ig, midőn Mária Terézia 20,000 írt. váltság fejében ismét visszaadta a palotát jogos tulajdonosainak.1) Valamint a püspöki palotát, úgy a kanonokok lakásait is jobbadán lefoglalták. A lefoglalás kezdetben csak ideiglenes jellegű vala ; a kormány Ígérte, hogy békésebb idők beálltával építkezni fog. Ez Ígéret azonban csak a papíron maradt s egyebek közt a kát. szertár- és élésházzá alakított kápt. épületek 200 éven túl katonai célokra szolgáltak.2) (L. a II. sz. térképmellékletet). A tűzvész és a város szabályozása közben az alapítványi (a székes- egyház 16 oltár igazgatójának lakásai) házak is megsemmisüllek; úgy ezek, mint a kanonokok részint kárpótlás, részint vétel utján szereztek magoknak uj lakházakat. A világi papság egyébiránt 15G7 után is épúgy mint azelőtt — a XVIII. század közepéig a városban szerteszét lakott. A káptalandomb e név alatt csak 1743 óta szerepel, midőn t, i. e rész a sz. kir. várossá lett Győrtől el- különíttetett s a káptalani tagok ott állandóan letelepedtek. A káptalan-dombon állott az úgynevezett várostorony, melyet az 1617-ki tkkönyv a mai Perlaky-báz mögötti bástyafalra helyez. A XVII. század folyamában leromboltatott; legalább az 1703- iki tkkönyvben a toronynak már semmi nyomát sem találjuk. Az Orteliu8-féle képmelléklet (1. 2. sz.) a székesegyháztól délre eső tornyot impozáns alakban, de kissé nagyon is keletre tolva tünteti elénk. A tornyot körülövedző palotaszerü ház négyszögü méretaránya helytelen s csak annyiban mondhatnók helyesnek, amennyiben az 1617-ki tkkönyvből kitűnik, hogy a torony házakkal volt körülvéve, melyek valószínűleg emeletesek voltak. Vagy e várostorony vagy pedig a püspöki palotának tornya már 1568-ban órával lett ellátva3) A 3, sz. képmellékleten látható s a város közepéből emelkedő ') Mária-Terózia e váltságot a palotára történt beruházások címén követelte ; a palota tehát úgy a íőkapitányok mint Zichy Ferenc püspök idejében változásokon ment keresztül s mai kiil- és bel-alakja nem felel meg az újjáalakulás korát megelőző állapotának. Zichy püspök 1745-ben a váltságdíj és tatarozási költség címén 35,000 irtot vett kölcsön. Károlyi: Speculum. Eccl. Jaur. p. 142 7) Győrm. ltár. II. jegyzők. 1625/19. 3J Ortelius képe szerint az előbbi; a gy. kápt. felv. jegyzők, csak toronyórát említ. II. köt. 389. 1.
