Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
72 azon idő szerint gátolva valának. A sereg iskolája, mely már 1602- ben fennállott, valószínűleg az ág. v. német katonák iskolája vala.1) A Gyurikovics-féle kéziratok Szenicei Gerélyi Györgyöt 1614 bői mint a győri prot. iskola rectorát említik. A magyar aggok intézete s temploma; a német kórház. A vallásos érzelem szülte humanisztikai intézmények között első helyet foglalja el a Széchényi György alapította magyar ispotály vagyis aggok intézete,* 2) mely jelenleg is fennáll. Szent-Annáról címzett templomán a Széchényi-cimer maiglan látható. Miként a magyar, úgy a német elemnek is volt ispotálya ; ez azonban 1617-ben még mint német katonai kórház szerepel (a mai kis-kaszárnya helyén); az 1703-ki tkkönyvben már a német aggok intézetének moudatik. A Haberle Cecilia-féle alapítvány és jelenlegi temploma 1746-ból származik. A német kát. kórházhoz tartozott a Szt.-Móricz-utca bástyasori sarkán fekvő fürdő is, mely azonban 1703-ban már Riderer Bertalan birtokában van s magánlakásul szolgál. A sarutlan karmelhegyi szerzetesek kolostora és temploma. Szelepcsényi esztergomi érsek (j* 1685) 50,000 ftot hagyományozott egy Magyarországban alapítandó karmelita-kolostor építésére ; gf. Kollonich Lipót, a végrendelet végrehajtója, az említett összeget két részre osztotta s így a Győrött alapítandó kolostor céljára csak 25,000 frt. jutott. A bécsi karmeliták ez alapítványt átvevén, letelepedésök érdemében 1697-ben I. Lipót kiiály- és Keresztély Ágost győri püspökhöz fordultak; folyamodásukban arra kérnek engedélyt, hogy egyelőre házat vehessenek, melyben leendő kolostoruk felépítéséig letelepedhessenek. Az engedély megadatott, mire a roskatag építkezési hivatal előtt (északra) fekvő s 6,800 írtért megvett Perger-féle3) házba két rendtag le is telepedett. A mind a négy oldalán szabadon álló házat cellákra osztották s még ugyanezen évben (1697) házi kápolnát is állítottak. Minthogy e házat a kolostor céljára nem találták eléggé megfelelőnek, kérelmökro I. Lipót (1698) az építkezési hivatal háztelkét engedi át részökre. E házban (Bauhof)- eddigeló a várépítési hivatal emberei laktak; a sáncoló szereket és építkezési anyagot is itt tar’) Gy. kápt. felvall. jegyzők. IV. köt. 143. 1. ■) Győri kápt. m. ltár. Arc. 14. fase. 1. nr. 15. 3) Azelőtt korcsma és mulató helyiség, ekkor a német mustrajegyző háza.
