Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
69 ház és egy bejáró (l°5') állott a későbbi collegium, vagyis a bencések mai négyszögü ház-, templom- és iskolatelkén. Minthogy a templom s az iskola számára az 1627-ben szerzett négy házhely nem mutatkozott elég tágasnak, Draskovich püspök a collegium és templom helyiségeinek bővítésére ama 18 háztelekből még hét polgári házat megvett s ezeket is ama négy telekhez kapcsolta. A káptalan ez ellen ismét tiltakozott; csak hosszú tárgyalások után s III. Ferdinand beavatkozása folytán tudta Lósy, a prímás, annyira vinni a dolgot, hogy az érdcklett felek végre békésen megegyeztek (1642). A kötött szerződés értelmében a gy. káptalan visszavonta óvását, a győri jézustársaságiak viszont kötelezték magokat, hogy a jövőben semmiféle háztelket vagy egyéb javakat a püspök és káptalan tudta nélkül el nem fogadnak, és pedig sem ő szentségétől, sem a királytól, sem pedig a gy. püspöktől vagy bárki mástól, hanem beérik a már birtokukban lévő tizenegy háztelekkel és szigeti kertjükkel. All háztelek fejében is évi censust (összesen 5 frt. 50 drt.) adnak a káptalannak, mint földesurnak ; szigeti kertjök után pedig évenkint 6 frtot fizetnek a püspöknek, de oly föltétel alatt, hogy minden egyéb polgári teher és census alól mentek legyenek. A Szent-lgnácz-templom főleg Acsádi Adám kan. áldozatkészségéből épült; felirata: D. 0. M. B. M. V. S. Ignatio Soc. Jesu. Fund. M. DCXLI.1) A collegium felépítéséhez ellenben legtöbb áldozattal járult Széchényi György érsek-püspök. Oliva Pál generális-helyettes 1662. ápr. 5-ikén köszönetét mond a püspöknek, hogy alapítványát (50,000 frt) lefizette s hogy a győri collegium jobbadán az ő költségén épült. A Jézustársaság hálából a nagynevű jótevő iránt Széchényi címerét alkalmazta a piaci kapu bejárata fülé a teljesen befejezett építkezés évszámával (Georgius Szecsenyi Archiepiscopus Colocensis Societati Jesu. 16672). A gymnasium osztályai is kezdetben a polgári házakban valának Kollonics Ernő', a vár alkapitányának. (Bpesti ország, ltár. Jesuitica T. II. f. 24. nr. 6).) Ez ismét 2050 magy. tallérért (100 dijával számítva) eladja (1621) Stahel Tamásnak (U. o. T. II. f. 24. nr. 47), »kitől 1627. jul. 15-én a collegium részére II. Ferdinand 1500 rajnai frt. s 75 tallérért vette meg a házat. Az eladási szerződés német nyelven s a schultheús hivatal által adatott ki. (U. o. fasc. 24. nr. 47). *) A festmények a múlt századból valók; a Victoria-kápolna eredete kétségkívül összefüggésben áll a piaci Sz.-Mária szobrának felállításával s a Mária-congregatiók valamelyike építtethette. V U. o. Jesuitica T. I. fasc. 10. nr. 24.
