Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

70 elhelyezve; az előadásoknak már 1627. jun, 6-án kell vala megkezdőd- niök;1) 1630 óta az iskolai jegyzőkönyvek rendesen vezetvék ; a tanári kar s az ifjúság névsora rendesen föl vannak jegyezve.3) Torkos Péter és Borbély István szomszédos sarokháza 1634- ben még polgári telkek valának ; de a hatvanas években a gym­nasium már mai helyén állott. P. Schretter Károly, a collegium rektora és Fornleitner Keresztély kőmívesmester s regiment-alattvaló 1687. jun. 20-án egy uj gymnasium és auditorium felépítésére vonatkozó szerződést kötnek. E szerint a templom mellett keletre fekvő iskolát le kelle bontania s az újat alapostul saját költségén, saját embe­rei- s eszközeivel kelle felépítenie. A szerződésben ki van kötve, hogy ez iskolaépület a collegiumhoz hasonlóan harmadfél (contig­natio) emeletnyi magasságú legyen, ellátva pincével s mindennel, mi egy szilárd, jó és tisztességes épülethez illik. Az építőmes­ter 10 évi jótállásra van kötelezve; ha az építőmester vagy emberei által okozott mulasztás miatt valami baj érné az épületet, úgy a tataroztatásnak az építőmester vagy örökösei költségén kell eszközöltetnie. Viszont a rector a maga s utódai részéről 800 raj­nai frt (1 r. frt = 60 kr.) lefizetését Ígéri, azonfelül az építke­zéshez szükséges meszet, téglát, homokot, vasat, deszkát és egyéb fanernüt.8) 1703 ban a collegium mellett már csak egy polgári ház állott fönn. (L. a Szent-László-közt az 1703. évi telekkönyvben). Gróf Zichy Ferenc győri püspök az iskolaépületet a második eme­lettel bővítette.1) A nagy. papnövelő-intézet és a nemesi con­victus. Ha Széchényi György úgy a leveleiben visszatükröző hazafias szelleme, mint roppant összegekre menő alapítványaival (már életében 2,500,000 frt) méltán kiérdemelte az utókor hálás elismerését; úgy különösen Győr-város a hála és kegyelet el nem évülő érzelmeivel köteles adózni nagy főpapja emlékének. A kath. irányú mívelődés előmozdítására hozott áldozatainak a győri colle­gium nem egyedüli emléke; a püspöki lyceum s nagyobb papnö­velő-intézet megalapítása (Dallos M. után) is egyenesen az ő ne­véhez fűződik, amennyiben a maiglan fennálló intézetnek ő vetette meg alapkövét. Bízvást elmondhatjuk róla, bogy életének minden éve egy-egy határkő, mely újabb és újabb alkotásai s culturalis áldozatainak emlékét őrzi. ') Gy. kápt. m. ltára, thee. XXXIII. nr. 27. 834. s) L. a szentbenedekrendiek gyó'ri székházénak könyvtárában. "I Bpesti orsz, ltár. Jesuitica. T. I. f. 10. nr. 24. *) Fejér Gy. Nagy-Győr Jelességei. Tud. Gyűjt. 1820. 28. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents