Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
49 Ián pedig a Duna-bástya, melynek a déli vonalon a csúszár-báslya- erőd felelt meg.1) A szentdombi-, az uj- és magyar-bástya-eró'dök, valamint (utóbb) a Sforzia-félbá-tya (a mai Mayerhoffer-házzal szemben) mögött (Ortelius képmellékletén csak kettő van feltüntetve) a gór- védek (ágyutelep-helyek) emelkedtek, melyek magasságra nézve jóval felülmúlták a bástyákat, bogy innét annál hatásosabb ágyutüzet lehessen az ellenség ellen kifejteni.a) Györ-vár külső erődítései a XVII. században. A terjedelmes várművek az építkezés befejezése után is folytonos gondozást igényeltek, úgyhogy a vár-épitó'mesteri-s felügyelői állást egész 1591-íg rendszeresítve találjuk. Rendesen olaszok tölték be e hivatalt; így pl. 1578-ban Bernardo Magno és Lainoi Graciolus Donat3) említtetnek; 1591-ben azonban az építőmesteri állást takarékossági szempontból egyelőre betöltetlenül hagyták. A 15 éves török háború folyamában Győr négy évig (1594— 1598) a törököt uralta ; ez uralom azonban mitsem változtatott a ') A mellékeltük II. száma alaprajz szerint: a magyar-bástya-erőd kiszögellése 66 m. 37 cm. (35°); legnagyobb belső szélessége 81 m. 55 cm. (43°); bejárója 13 m. 28 cm. (7°; sz.; a császár-bástya-erőd kiszögellése 37 m. 97 cm. (20°); legnagyobb belső szélessége 87 m. 24 cm. (46°); bejárója 28. m. 45 cm. (15°; sz.; az uj-bástya-erőd kiszögellése 56 m. 89 cm. (30°;; legnagyobb belső szélessége 106 m. 20 cm. (56°); bejárója 37 m 93 cm. (20°); a közép-bástya-erőd kiszögellése 47 m. 41 cm (25°); legnagyobb belső szélessége 83 m. 45 cm. (41°); bejárója 17. m. 7. cm. (9°) ; a szentdombi bástya-erőd kiszögellése 77. m. 76 cm. (41°); legnagyobb belső szélessége 94 m. 82 cm. (50°); bejárója 24 m. 66 cm (13°; sz. ; a I)una-bástya-erőd kiszögellése 34 m. 14 cm. (18°); legnagyobb belső szélessége 83 m. 45 cm. (44°,; bejárója 45 m. 52 cm. (24°); a püspökvári-bástya-erőd kiszögellése 53 m 10 cm. (28°;; legnagyobb belső szélessége 109 m. 99 cm. (58°); bejárója 53 m. 10 cm. (28°j; a Sforzia-bástya hosszúsága 140 m. 34 cm. (74°); visszaugró sarkantyú része 26 m. 56 cm. (14°j; legn. szélessége 30 m. 35 cm. (16°). A magyar- és császár-bástya-erőd közötti vár-gát h. 265 m. 51 cm. (140°); a császár- és ujbástya-erőd „ „ 214 m. 31 cm. (113°); az uj- és középbástya-eró'd „ „ 182 m. 6 cm. (96°j; a közép- és szentdombi-bástya-erőd „ „ 227 m. 58 cm. (120°); a szentdombi- és Duna-bástya-erőd „ ,, 246 m. 54 cm. (130°); a IJuna- és püspökvári-bástya-erőd „ „ 265 m. 51 cm. (140°; a Sforzia-bástyát I. föntebb ; a Sforzia-bástya és magyar-bástya-erőd . „ 246 m. 54 cm. (130°). * Századunk elején a három első mulatókertül szolgált. s) Gy. kápt. felvall. jegyzők. IV. kijí^-483. 1.
