Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
50 győri erődítések jellegén. A Hardek és Periin gyávasága folytán elveszett várat Pálffy cs Schwarzenberg csele és vakmerő liősisége csakhamar visszaszerezte. A várerődítési és ostromrendszer már a XVI. században,1) de főleg annak második felétől fogva (Németalföldön) jelentékenyen fejlődött; e haladással szemben a korábban bevehetetleneknek tartott első rangú erősségek a másodranguak sorába sülyedtek. A kát. építő mérnökök ezóta főleg oda törekedtek, hogy külső erődítések által az ellenséget lehetőleg távol tartsák a belső művektől, s aknák által lehetetlenné tegyék a vivő árkaiban közeledő ellenség előbbre nyomulását. A várerődítési és ostromrendszer ez újabb haladásával szemben Győr sem maradhatott hátra. Már a XVII. század első tizedeiben Moson- (az óvári kir. urodalommal) és Győrmegye közmunkáját folyton Győr erődítése veszi igénybe.3) 1609-ben a megye minden füst (vagyis ház) után adott egy embert; lö 12-ben a nagyprépost óvást tesz a megye előtt, hogy t. i. a város eddigelé már két Ízben adott ugyan munkaerőt a vártatarozáshoz, de pusztán barátságból. Tiltakozik az ellen, hogy ebből a város kiváltságainak sérelmével — szokásjogot formáljon a főkapitány.3) 1622-ben 4 porta vagyis jobbágykapu után egy szekér és egy munkás járt; 1644 ben a vármegye egv napra 1000 gyalog és 200 fuvaros ingyen közmunkát ajánl a főkapitánynak,4) 1655 és 1659 ben 4 telkes jobbágy vagy zsellér (1608 óta = egy jobbágykapuval) ad egy szekeret és munkást a 12 napi közmunkára; ha pedig ezt megakarnák váltani, úgy váltságul 34/2 ftot fizessenek. De nemcsak a megye, hanem Győr-város is köteles volt e műn') A bolognai De Machi, Dürer Albert és Specie Dániel a század első felében jelentékeny javításokat eszközöltek a várerődítések terén, melyek europa- szerte, tehát a győri erődítéseknél is követésre találtak. De Machi munkájában már vagy 161 erődítési rendszert tárgyal. Dürer Albert védelmi célokra szervezi a kazamatákat (donga majd keresztboltozattal), árokcaponier-eket és emelkedet- tebb ágyutelep-helyeket sürget. Specie Dániel I. Miksa felszerelő mestere (Rüstmeister) ágyutelep-helyekre, a derékszögű bástyák- és ravelinekre nagy súlyt fektet („Architectura von Festungen“ cimü művében); az árkok védelmére tolyosószerü kazamatákat ajánl s a várfalakat lehetőleg takarni igyekszik az ellenség elől. A lőfegyverek használata óta a mellvéd is vastagabb lön ; a szakállas puskákat sokszor a mellvédre vagy az abba épített fatalpakra helyezték el. V. ö. Dr. Meynert Geschichte des Kriegswesens und der Heeres Verfassungen in Europa II. B. S. 325—327. 2) 1608: 15, 1613: 8, 1618: 49, 1622: 36, 1655: 117, 1659: 130 tcikk 3) Győrmegy. ltár. l®0í,/47, ,e,Vssr4) ü. o.
