Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

48

mok — kétségkívül e bástyaerődök befejezési évszámát hivat- vák megörökíteni.

Gy őr-vár alakja s egyes részeinek méretaránya. Győr-vár erősségét hatalmas bástyaerődei s a bástyafalak alatt és mellett épült kazamatáin kivül nem csekély mértékben nevelte előnyös fekvése is. A várat észak- és nyugatról a Duna és a Kába, dél- és kelet feló'l pedig széles és mély árok övedzte, mely a Rábából és a Dunából kapta vizét. Ez árok előtt már a hetvenes években erős sáncokat emeltek ; úgy a bécsi-, mint a fehérvári-kapu előtt felvonó hidakkal közvetítették a közlekedést. A bel- és a külföldi látogatók1) már Salm Egon gróf parancsnoksága idejében Győrt az első rangú erősségek sorába helyezik s bevehetetlennek tartották.* 2)

Aginelli s a mellékelt térképek híven feltüntetik Győr-vár erődítésének körvonalait; az elsőn egyúttal látható Újváros, Révfalu és Pataháza karó-palánkja is. A Duna-bástyánál azonban távlati hiba (I. 1. 3. mell.) mutatkozik, mert aránytalanul közel esik s összefoly a káptalan-dombbal. E rajzok szerint Győr-vár körvonalai egyenlőtlen oldalú ötszöget képeznek, melynek szögleteit a a Rába- vagy magyar-bástya, az uj- és középbástya, a szentdombi (1598 óta máskép vérbástya) és püspökvári bástyaerődök képezik. Az erősség Rába-vonalán — a bécsi-kapu felett — állott a Sforzia őrgrófról nevezett félbástya, a dunai várgát (várfal, cortina) vona*) L. föntebb a Révai-féle idézetet.

2) Pyghius utleiró, ki Károly fejedelem kíséretében utazott, leírja a fejedelem győri látogatását is s Gyó'rt hatalmas falai, terjedelmes bástyái és árkai miatt bevehetetlennek mondja . . . Carolus circumire cepit muros et aggeres; perlustrare fossas ac propugnacula amplissima, ab architectis peritissimis elaborata. Recognovit tormenta, machinasque bellicas depulsorias et penetravit per meatus concameratos sub aggeribus, e quibus fossae defendi et propugnaculis laborantibus dari auxilia possent. Egressus deinde portas consideravit, propugnaculorum atque moeniorum structuram, fossarumque latitudinem atque profunditatem : cunctarum rerum causas et rationes diligenter indagavit. Post occasum itaque solis, nocte iam subobscura, in praetorium deductus est, ad praeparatum hospitium, ubi sumptibus Salmonii comitis, cum tota cohorte sua magnifice excepitur epulis tam rerum varietate et copia splendidis, quam convivarum exquisito delecto Principe dignis. Aderant erim in eius mensa semper praefecti, centuriones et viri experientia militari insignes. Postridie mane vidit armamentarium et granaria: in turrim altam ascendit, ex qua situm urbis, Danubii cursum, circumiectaeque regionis tractum ac oppida contemplaretur ... Braunii Civitates etc. P. V. p. 290. a szövegmagyarázatban.