Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

47

maták1) 1566-ban ugyan nagyjában már készen állottak, az építkezés azonban még a hetvenes években is serényen folyt. A bécsi kaput művészi tökélyetességgel készült hármas címere (a Habsburgi és birodalmi) alatt állott felirat szerint (MAXIMILIANUS ELECT. ROM. IMP. GERM. HUNG. BOH. REX. ARCHI. DUX. AUST. DUX. BURG. EXSTRUI. IVS. AN. CRISTL MDLXVIIL) e kapu már 1568-ban teljesen kiépült. Ezt követte a dóriai Ízléssel díszített Duna-kapu, trigliöel s ezen a cseppekkel. E vizi- vagy Duna- kapura a török (1594—1598) utóbb kéjtornyot épített, melyet az Ortelius-féle ábramelléklet elég híven tüntet elénk. A torony tetején szélzászlóul vörösrézből készült kakas látható, mely jelenleg a győri fó'gymn. muzeum birtokában van.2) A fehérvári máskép sokorói-kapu már 1861-ben teljesen fel volt építve ; úgy ennek mint a bécsi kapunak külső hídfeje kőfallal vala megerősítve.

A kapuk felépítését követte az északi és északnyugati bástyák végleges befejezése. Minthogy az erődítések sora a déli és keleti részen vette kezdetét, az e vonalon fekvő magyar-, császár-, uj- és középbástya erődök már a hatvanas években befejeztettek. Ezeket követte a szentdombi bástyaerőd, majd a Duna-bástya, melynek maiglan fönnálló szögletébe vésett 1573, továbbá a püspökvári bástyának a Rábára néző oldalán olvasható 1575 évszá’) Az utóbbiak egy maradványát a bécsi-kapu mellett fekvő Wiedemann- féle vendéglői helyiségben szemlélhetjük.

!) Itaque illa Jauriensis munitionis in Hungária fortissimae recuperatio, quanto fuerat, non Hungáriáé tantum, sed et Austriae, imo toti Caesaris imperio emolumento et decori, quamque animos omnium dubios et anxios confirmaverit, explicare difficile sit. Magni momenti certe victoria, et inter miracula relata. Quam vero contra opinionem hostium contigerat, vel ex hoc liquet, quod Hassa Jauriensis, tam in portas munitionis, quam etiam in nonnulla maiora tormenta sua ac nostra, quae istic, dum locus dederetur, relicta fuere, eleganti Turcico sermone literas huius sensus ac tenoris insculpi curavit: nullo unquam tempore posthac munimentum tanti momenti per Christianos recipi et debellari posse. Quod ut clarius monumentum esset, supra portam Danubii, in ipsis moenibus, coenaculum erexit, ac in apice tecti signum tricesimale Rudolphi Caesaris, ac altius gallum ferreum antea supra turrim templi habitum, apposuit haec verba proferens : tunc futuram amplius illam munitionem in potestate Christianorum, quando is ferreus gallus cantaret: quod et evenisse in Jaurini recuperatione. nonnulli asserunt, sed fides penes auctores relinquitur: Petri de Reva de Monarchia et s. corona R. Hung. Centuria, Schwandtner: Script. Rer. Hung. 1746. p. 766; Méry Etel : Győr-vár, Győrmegye és város egyet, leírása 419. lap.