Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

40

kül- és belvárosi lakók már a városi élet természeténél fogva jelentékeny számot szoktak volt képviselni, következőleg alig fogunk tévedni, ha Győr összes lakosságát 1518-ban 5000—6000 főre becsüljük.

Egyedül a porták számát véve föl kulcs gyanánt — Győr jobbágy lakossága számilag körülbelől egyenlő vala Nagy-Nyul, Nagybaráthy és Szent-Marton lakosságával.1) Nem szenved kétséget, hogy Győr lakossága a mohácsi vészt követő zivataros időkben számilag alászállott. A gyakori tűzvészek okozta ínség, Bakich Pál győri garázdálkodása s a török részéről folyton fenyegető veszély miatt sokan véglegesen elköltöztek Győr területéről. I. Ferdinand 1551-ben Győr polgárságát csekély számúnak mondja2), várőrsége is ez évben csak 100 hajdúból állott. És minthogy ezzel Khunigsperg várkapitány nem volt voba képes veszély idején megvédeni a várat, I. Ferdinand német gyalogságot küld Győrré, hogy a hajdúk- s a polgársággal megvédelmezhessék e helyet.

Győr lakossága eddigelé tisztán magyar ajkú volt; a fentebbi idézetek, a kápt. felvallási jegyzőkönyvek s egyéb kútfőink mindannyian Győr határozottan magyar jellege mellett tanúskodnak. *)

’) N agy-N yul, a győri káptalané, 21 porta, szegény 5. p ; u. o. a levelűi perjelségé 67 porta, 9 szegény, 1 ujház, 3 elhagyott. Nagybaráthy, a csornai préposté, 40 porta, 2 elhagyott, 1 ujház, 2 szabados, 5 szegény; u. o. a turóci préposté 16 p., 2 elhagyott, 1 ujház, 2 szabados, 5 szegény. Szent- Márton, a fó'ápáté, 45 p., 14 szegény, 12 szabados. Budapesti országos ltár. Dica. XIX. T. Comit. Jaur.

*) Gyó'r-vár oklevélt. 1551—1666. M. tud. Akad. kéziratt. Más.