Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

41

IT.

Győr újjáalakulásaA győri főkapitányság; Győr első rangú erősséggé alakul a XVI. SZ. második felében. I. Ferdinand 1558-ban 8 évre békét köt a törökkel; a beállott békésebb évek folyamában lehetővé vált, hogy Győr erődítésének kérdése is a nehéz viszonyoknak megfelelő gyökeres megoldást nyerjen. Amióta Fehérvár török kézre jutott, azóta Győrmegye déli része a török folytonos becsapásainak színhelyévé lön, s ennek következménye, hogy utóbb valóságos hódoltsági területté alakult, mely a török és keresztény földcsura, a szultán és magyar király által reávetett terheket egyaránt viselte.1)

A török e folytonos kalandozásai következtében az lo47. évi országgyűlés rendei arra kérik a királyt, hogy az ország védelmének könnyítése végett — egy helyett két főkapitányságra oszsza föl az országot (19, 20. tcikk), t. i. legyen külön főkapitánya Felső- Magyarországnak s a tiszai részeknek s külön a Dunántúlnak. A dunántúli főkapitány székhelyéül Szigetvárt, Pápát vagy Kanizsát jelölik ki. Sahn Miklós gróf 1550-ben már mint dunántúli főkapitány szerepel, csakhogy Győrött székel. Győr és vidéke már 1554-ben mint egészen önálló főkapitányság jelentkezik ; az 1554. évi (aug. 14.) katonai szabályzat szerint a Balaton és a Duna vagyis a győri végek területén fekvő hadak főkapitányának (Feld- marschallj Győrött kelle székelnie, s innét rendelkezett az alája tartozó csapatokkal.* 2) Az 1588 : 5. tcikk is már három főkapitányságról teszen említést, számuk később hatra, majd többre is szaporodik.3)

A főhadvezérek tág hatáskörének s az uj védelmi szervezkedéssel járó átmeneti intézkedéseknek kell betudnunk, hogy a győri

*) Csakhogy a megye teherkivetés alkalmával hódoltsági területen mindig két portára vetette azt a terhet, melyet egy hódolatlan portának kelle viselnie. V. ö. Ráth K. A gyó'rmegyei hódoltságról M. Tört. Tár. VII. 1860.

J) Dr. Meynert. Kriegswesen der Ungarn S. 243.

3) 1715: 42. és 1723: 23. tcikk felemlíti a kassai, duuán-inneni, dunántúli, kanizsai, győri, varasdi stb. főkapitányságokat. V. ö. Horváth M. A honvédelem történeti vázlata. Kis. m. I. köt. 200. 1.