Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

39

e két század folyamában csak hozzávetőleg vagyunk képesek meghatározni. A népesség számarányának megállapításához csak az adórovás alapjául szolgáló porták s a tűzhelyek száma szolgáltat némi kulcsot. Az 1518 ki adórovás szerint Győr egész területén összesen 204 adóköteles, 24 szegény, 8 elhagyott porta és 3 factor vala. E porta-összeírás a nevezetes bácsi gyűlés határozatai alapján történhetett,1) mely honvédelmi célokra két év alatt két ftot, s azonfelül ugyanazon idő alatt a királyi udvartartás rendezésére 120 drt. vetett ki minden egész telekre.

A 20 portát képező Szt-Benedekfalván a káptalani számadó- könyv szerint ekkoron 12 egész és 17'/2 féltelkes vagyis 29 adóköteles gazda lakott (a biró, az árvák és elemi csapást szenvedettek felmentvék), mi korábbi állapotokhoz képest meglehetős hanyatlást jelez. 1513-ból pl. a számadókönyv 17 egész és 21 féltelkes jobbágyot említ*) ; 1515-ben Szent-Benedekfalva 33 telek után 40 dijával 13 ft. 20 dr. hadi pénzt (pecunia exercitualis) fizet a káptalannak (tehát a pórlázadás után3). Ha az 1518 ki adórovást veszszük fel számításunk alapjául s egy gazda családjára a cselédekkel együtt hat tagot számítunk, úgy Szent-Benedekfalvának (a Szt.-Péter-utcával) lakossága az adófizetésre képtelen szegényekkel együtt (8 p.) vagy 182 lélekre tehető. E kulcs alapján, ha t. i. a többi portaszámnak is körülbelől egykarmadát féltelkesekből összeállítottnak feltételezzük — ez esetben Gyó'r összes — a maga kenyerén élő — jobbágylakosságát 1900 fó’re tehetjük. E számhoz járul azután a papság és nemesség, melyet (a XVII. századból következtetve) a családtagok és a cselédséggel együtt legfölebb 1000 főre becsülhetünk ; ide számítva az őrséget és a zselléreket, körülbelől 3500-ra tehetnők Gyó'r lakosságát. Csakhogy a városi élet viszonyai jelentékenyen módosítják e számítást; mert alig szenved kétséget, hogy a városban lakók háztelkeihez egészben véve nem számíthatunk egy fél vagy egész telket. így pl. Káptalan-Győr (Szent-Benedekfalva nélkül) 1514-ben a pórlázadás után minden lakott háztelektől 1/4 ftot fizet a káptalannak4); összesen bejött (a bírón kívül) 61 ft., mi 122 jobbágy házteleknek felel meg. A háztelkek számát illetőleg nincs egészen biztos alapunk ; az is bizonyos, hogy az iparosok, kereskedők, szekeresek, hajósok s egyéb

*) V. ö. KovacMch : Vestigia Comit, p. 475.

‘) Van köztük 15 censusköteles és 2 szabad telkes jobbágy ; továbbá 20 censusköteles és 1 szabad féltelkes jobbágy.

:l) Gy. kápt. számad. I. köt. 321—323.

*) U. o. I. köt. 345. 1.