Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

38

E törvények alapján a kormány pl. 1567-ben — a Győrött leszolgálandó közmunkák cimén — 10 dénár napi munkaváltságot vetett ki a távolabb lakó jobbágyokra (1535 porta után — 12 napi közmunkát számítva 5202 rajnai írt.).

Hadiszerek leltára. A győri erődítések az 1550-es években még nagyon ideiglenes jellegűek s kisszerűek lehettek; legalább Győr-vár szegényes hadifelszerelése erről tanúskodik. Haberfeldner Tamás, a győri szertáros, lajstromos kimutatása szerint1) (1557) a szertárban összesen csak 26 kisebb-nagyobb forgó vas-tarack, vár- és tábori ágyú (Walleanone, Wallcauntl, Toppl-Wallcauntl, Scharffen Tindlein, mindannyi csak */2—6 fontos golyókra) volt található a velők járó vasalt ágyak, kerekek, kocsik s egyéb hozzátartozókkal.

Puskák : tiz részben jó, részben rossz nagyobbféle szakállas puska (Doppelhaekén2), és 250 nürnbergi kisebb szakállas puska (Halbhacken) a hozzátartozókkal.3)

Golyók: 200 öreg ágyúba (Karthaun) való vasgolyó, melyek eredeti rendeltetése Szigetvár, de nem kell épenséggel oda szállít- tatniok; jó volna, hogy egy ily öreg ágyú (12—50 fontos golyóra) Győrré is küldetnék; van azonfelül 4552 vár-ágyuba és négyféle kisebb-nagyobb ágyúba való golyó. Összesen 8800.

Puskapor: 287 mázsa ágyuk számára; a kézi puskákhoz 62 mázsa. Ólom : 113 mázsa. Gyujtókanóc : 626 kötés; a lándzsások (Lanzknecht) számára 1300 lándzsa kőrisfából; 4 mázsa 66 font fekete és 5 m. 40 font fehér szurok; 8 m. 18 font salétrom ; 6 m. kén és egy hordó lenmagolaj.

Tüzérségi szerek : 1024 kerékkészülékkel ellátott rohamfazék, melyeket az ezredes lefolyt évben készíttetett.1). Van azonfelül 200 db. tiizesíthető nyíl, és 20 mázsára menő mindenfelé vas, melyet az ágyuszekerek megvasalására szoktak volt felhasználni.

Lakossági viszonyok. Győr-város lakosságának statisztikáját

') Győr-vár oulevéltára id. h. 47. 1.

2) E puska a tüzérségből átmenetet képezett a kézi lőfegyverekhez; golyója 6—12 latos, csó'je 4—6’ hosszú, melyet vagy a vár falára, vagy három lábú állványra helyezve sütöttek el a kanót segélyével (Luntenschloss.)

3) Golyója 2—4 latos ; nehézsége miatt a földbe szúrt támasztó villára helyezték s így céloztak ; s hogy elsütéskor visszalökése miatt le ne essék, a cső alsó felét szakállal (horoggal) látták el. Csője 3—4’ hosszú vala.

4) A rohamfazék (Sturmhäferl) agyagból készült, szűk nyakú, lapos fenekű s korsó alakú hasas fazék volt, melyet lőporral megtöltöttek, pergamennel bekötötték s kerékkel ellátott kanótját meggyujtván — a tömeg közé vetették, melyben felrobbanva gyújtott és sebesített.