Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

29

száll a káptalanra s csak egy része fog a pincével együtt a városhoz tartozni.1) A káptalan azonban ezt utóbb (1570) a városnak egy másik épületéért, melyet a káptalan iskolául rendezett be, véglegesen elcserélte. Ez épület valósziniileg a mai városház balszárnyát képezte, melyről azonban az 1567-ki telekkönyv legalább e címen nem emlékezik, de az 1617-ki telekkönyv már felemlíti.

A régi káptalani iskola és az olvasó kanonok lakása a székesegyház déli szomszédságában feküdt ; a főkapitányok 1566 óta élésházi célokra foglalták le s sütőhelyiséggé alakították át. A káptalan tehát ehelyett a városban nyitott iskolát, melyet az 1567-ki telekkönyv a szövegben (alsó-középutca) polgári iskolának, s hátul a névmutatóban pedig magyar iskolának nevez.

A káptalan fürdőháza, melyet a káptalan majd maga kezelt, majd bérbe adott. 1505-ben Mihály fürdős Szent-János napjától Szent-Mihályig hetenkint 25 drt, télen át pedig 100 dénárt fizet hetibérül,2 3) 1514-ben a káptalan hat fürdő-kádat vesz a fürdőházhoz 2 ft. 40 dénárért; 1515-ben ismét Mihály borbély veszi bérbe évi 12 írtért, azon kikötéssel, hogy a két káptalani jövedelemkezelő (divisor-kanonok) cselédjeikkel együtt díjtalanul fürödhetnek.8)

A káptalan nagy vendégfogadója annyiban nevezetes, hogy Győr a XVI. században (1543 óta) mintegy általa leszeu a nyugati kultúra végpontjává, amennyiben Busbeque, I. Ferdinand követe, konstantinápolyi útjában Győrtől kezdve az ország hosszában nem talált fogadót.4) A káptalan 1522-ben Kristóf bécsi asztalosnak 6 frtot fizet azon ablakrámákért, melyeket vörös fenyőből készített a fogadó számára ; maga a faanyag 11 frt. 40 drba került. Ugyanezen Kristóf másutt ablakgyártónak is neveztetik s az üvegablakokért 48 frtot kap a káptalantól, mely azonfelül fatáblákat is készíttetett az ablakokra.5) 1524-ben György és Pál nevű győri fazékgyártónak 3 frtot fizet azon kályhákért, melyeket két szobában raktak. A vendéglő padlózatául téglát használtak ; négy kőmíves 4 nap alatt 515 négyszögü téglát rakott le s összesen 2 frt 16 és fél dénárt kapnak munkadíjul 6) Sem a fürdő,

') Gy. kápt. felvall. jegyzők. II. köt. 192. I.

3) Gy. kápt. számadók. I. k. 135. 1.

3) U. o. I. köt. 332, 336. 11.

4) Busbequii Epistolae, 1633. Elzevir-féle kiadás 27—29 1. Horváth Mihály: Az ipar s keresk. tört III. k. 112. 1. L. Kisebb Műnk.

5) Gy. kápt. számadók. I. köt. 579, 588 11.

«) ü. o. 641. 1.