Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
30 sem e vendégfogadó fekvését nem ismerjük. A püspökváron kívül egyedül a kápt. jegyző’ lakása az, melyről bizton tudjuk, hogy 1567-ben már fennállott, s melyet (a székesegyházzal szemközt) Győr 1567. évi alaprajza is feltüntet. Györ-vár és város ideiglenes erődítése. Győr-vár alatt a középkorban a mai püspökvár és a káptalandomb területét értették; magának a városnak (t. i. a szorosabb értelemben vett Káptalan- Győrnek) nem voltak bástyafalai vagy egyéb erődítései. Czech, Kar- vasy és Ráth Károly szerint a város erős falakkal volt körülvéve, melyeken köröskörül 7 igen ószerü, körülbelől háromszegletes s mintegy 300 embert magába fogadó óriási torony állott volna,4) de ezen állításukat nem képesek alaposan indokolni. Ráth ugyan hivatkozik Gévayra, mint aki azt Írja,2) hogy I. Ferdinandot, midőn 1527-ben (aug. 7.) Győr-városba bevonult, a káptalanbeliek a város kapujánál ünnepélyesen fogadták, ahonnét selyem-menyezet alatt kisérték föl a várba. Itt a székesegyházban szent-misét hallgatott, majd 150 embert őrségül hagyván — még aznap Komáromba indult. Kétségtelen, hogy a „városkapu“ kifejezés szülte ama bízvást tévesnek tekinthető állítást; mert ez időben a várból a városba vezető kaput nevezték a város kapujának.3) Kútfőink sehol egy árva szóval sem emlékeznek Győr-város régebbi, akár ép, akár rozzant állapotban létező erődítéseiről. Sőt ellenkezőleg Bonfin, egyes okleveleink s az I. Ferdinand alatt foganatosított erődítési tervezet előzményei mind arról tanúskodnak, hogy a város épen nem vala megerősítve s hogy Gévay idézett helye a vár déli kapujára vonatkozik. Bonfin4) (1490) határozottan kimondja, hogy Miksa (a trón- követelő) részéről a győrieket is ostromlás veszélye fenyegeti ; pedig a váron (praeter arcem) kívül nincsenek erődítéseik. A legrégibb s a legapróbb kiadásokra is kiterjeszkedő kápt. számadókönyv- ben (I. köt. 1495—1528) legcsekélyebb nyomát sem látjuk az olyas költségeknek, melyek Győr megerősítésére fordíttattak volna ; és e körülmény határozottan kizárja ama föltevést is, hogy tán a Jagellók gyászos emlékű kormánya alatt történt volna a város megerősítése. A régi vár őrségének számáról, ellátásáról s a vár felszere- * 2 3 4 ') Gyó'rváros történelme 1594-ig. M. Akad. Ért. Pliil. oszt. III. köt. 1862. 296. 1.; R. K. Gyó'rváros története, Győri Közi. 1864. 81. sz. 2) Itinerar des Kaisers Ferdinand I. S. 19. 3) Gy. kápt. telv. jegyzők. I. köt. 122. 1. 4) Dec. Y. lib. I. p. 538. 1744. kiad.
