Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

28

nek azonban semmiféle okleveles nyomára sem akadunk. Hihető, hogy Ráth ez adaléka—miként egyáltalán a győri templomokra vonatkozó egyéb álítása — téves felfogáson alapszik. A győri telek- könyvekből nyilván kitűnik, hogy a mai „fehér-bárány“ vendéglő is csak a XVII. század második felében jutott a pálosok birtokába ; közönséges szállóházuk vala s nem kolostor. Rupp Jakab1) egy Szent-Jakabról cimzett templomról is emlékezik, mely a városon kiviil feküdt volna. Ez alatt a lébényi „Szent-Jakab-templomot“ kell értenünk, mely 1638 óta a jézustársaságiak birtokában vala, míg a Ráth által említett Szent-Pál templom az elsorolt templomok egyikében fennálló oltár lehetett.

Az említettük templomok, kápolnák és kolostorok a XYI. század folyamában részint elpusztultak, részint eredeti rendeltetésök- től eltérő célokra fordíttattak. Amióta Fehérvár török kézre jutott (1543) s Káptalan-Győr erősítése ténynyé vált, a védtelen külvárosok lakossága is elköltözik; a romokban heverő templomok épületanyagát erősítésekre s egyéb építkezésekre fordítják2) elany- nyira, hogy jelenleg még alapfalaikat is hasztalan keresnők.

Egyéb kiválóbb épületek. A városház. Győr-város közönsége 1552-ben arról értesíti I. Ferdinand királyt, hogy közügyeik elintézésére, a város szükségleteinek megfelelő különféle élelmi szerek tartására és esetleg elárusítására— más városok módjára — ők is városházat építettek magoknak ; ez érdemben kikérik a király védelmét. Erre I. Ferdinand oda utasítja Kynsperg Honor várkapitányt, hogy a polgárságot a városháznak ilyetén célokra való felhasználásában ne gátolja.3) És minthogy ez idő szerint Győrött sok ház romjaiban hevert s elhagyatva állott, a káptalan ezek újjáépítése céljából 1562 ben egy romba dőlt piaci kőházat enged- át a városnak ; e ház szomszédja keletről Kalmár Balázs káptalani jobbágy és polgár, nyugatról pedig a székesegyház Szent-Háromság- kápolnájának háza. Az átengedés 12 évre történik oly föltétel alatt, hogy a város a házat felépíti s tetszése szerint bormérésre, bérlakásokra stb. felhasználhatja ; 12 év múlva azonban a ház vissza') Magyarország helyrajzi története I. köt. másod, fele 439. 1.

Unam Ecclesiam, qua est sita ultra aliam antehac destructam penes vineas (Szabadhegy) praedictus pauschreiber faciat destruere et lapides istos atque etiam alios hinc in antiquorum aedificiorum fundamentis iacentes ad Jaurinum adducere et convehi ... I. Ferdinandnak a győri vár építésére vonatkozólag adott utasításai között. Bécsi kamarai ltár 1554. dec. fasc. ügy látszik az itt említett ^templomok alatt Szent-Lázár- és Iíer.-Szent-János templomát kell értenünk.

3) Czech, id. h. oklevélgyüjt. XYI. sz.