Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

27

gos adatok szólanak, s Győr összes régibb s újabb fejlődésmenete is a mi nézetünket támogatja. A XIII. század második felében, midőn a győri szentferenciek őrkolostora (eustodiaj megépült (1250 körül), a vár (káptalandomb) képezte voltakópen a várost; V. Tstván a királyföldről ide telepítette be (1271) a lakosokat. A vár alján elterülő Káptalan-Győrt tehát amazzal szemben méltán lehete külvárosnak tekinteni. Káptalan-Győr csak idővel, midőn a Királyföld is újra benépesült, fejlődött annyira, hogy a városi jelleg leginkább az ő nevéhez és területéhez fűződött (Egyébiránt 1. a Szt.-Erzsé- bet-utcát).

7) A S z t.-K a t a 1 i n r ó 1 nevezett kórház és templom, mely a többször idézett 1519-ki oklevél szerint a Rábaiadon kívül, vagyis a mai Újváros elején feküdt.1) 1520-ban a káptalan 3V2 ft. 27 drt. ad a kórház épületének tatarozására.2)

8) A Szent-Lázár- kápolna. Kys Miklós, a kápolna plébánosa (plebanus set. Lázári Jauriensis), 1512-ben 2 ft. censust fizet a káptalannak.3) A kápt. számadó könyv — mint föntebb említők — a külvárosba helyezi a kápolnát.4) Az idézett 1538-ki pozsonyi okirat a kápolnáról és a szentjánosrendiek templomáról nem emlékezik ; de azt határozottan kimondja, hogy a városon kívül még vannak romokban heverő templomok s így e két utóbbit is kétségkívül azok között kell keresnünk. (L. az alanti idézetet) Szt.- Lázár nevű oltár vagy kápolna a székesegyházban vagy a várban nem létezett.’’)

9) A szentjánosrendi lovagok egyháza a Királyföld alsó részében — Kis-Baráti felé feküdt.

Ráth Károly6) még Remete-Szt-Pál-templomát is említi, mely- *)

*) . . . quod . . . tam dominus Johannes episcopus, quam sui successores . . . sabbatiales proventus eiusdem molendini a primis vesperis Sabbati ad tinem summae missae diei dominicae proveniens hospitalo ecclesiae sanctae Catharinae extra dictura pontem Jauriensem (mely a vár közelében állott) fundatae et per consequens eius rectori pro tempore existenti dare et persolvere debeant et teneantur. Gy. k. ltár. Cimelioth.

2) Gy. kápt. számadók. I. köt. 509. 511. 11.

J) U. o. I. köt. 313, 319. 11.

4) Egy 1550-ki oklevél ellenben a várba látszik helyezni a kápolnát, amennyiben Echy Bálint kiközösítésénél Paly Gellért (Gerardus de Paly, presbyter Sti. Lázári de Castro) mint a várban fekvő Szent-Lázár-kápolna lelkésze említtetik. (Czech, id. h. IV. köt. III. sz. 29). Azonbnn valósziniibb, hogy az idézett oklevél csak azt akarja jelezni, hogy a már romba dőlt kápolna áldozára 1550-ben a várban lakott.

5) A győri főtemplom oltárai. M. Sión 1865. 635. 1.

6j Győri Közi. 1864. 89. sz.