Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

26

is sokszor téves; téves lehetett különösen Győrött, hol a város újjáalakulásával a város lakossága is mondhatni két emberöltő alatt toljesen megújult •, legalább a telek- és a felvallási jegyzőkönyvek erről tanúskodnak. E viharos időkben egy-egy ház sokszor alig néhány év leforgása alatt 4—5 urat is cserél, s ezzel a lakosság örökös költözése és hullámozása is arányban állott.

A győri szentferenciek Szt.-Erzsébet kolostora, mely a hasonnevű utcában feküdt, mint föntebb említők, már 1555-ben romjaiban hevert.1) Schlichter úr (építőmester) a Stadel-féle gépgyár déli szomszédságában pinceásás közben (1840) téglából épült oszlopra bukkant, melyen még a felszentelési emlék, — a kereszt is látható volt.2) Nem fogunk, tehát tévedni, ha a szentferenciek templomát és kolostorát e helyütt keressük; minthogy épen a közép- és szentdombi- bástyák vonalába esett, az épületanyagot részben felhasználták, részben pedig a bástyafalak feltöltésekor betemették. Es így eltűnt nyomtalanul, míg a néphagyomány tán az Újváros elején álló kórházi templom romjaiban kereste a Szt.-Erzsébet-templom maradványait.

E néphit kapcsolatban a XIII. századbeli okleveles emlékekkel, melyek Győr külvárosába helyezték a kolostort, az 1614-ben újra megtelepült szentferencieket is megerősíték azon véleményben, hogy hajdani kolostoruk helyét az Újvárosban kell keresniük, és pedig annál is inkább, mert az idő szerint Újváros vala Győrnek egyetlen külvárosa. A régibb fejleményeket alig ismerték, s így nem is kereshették máshol. Ámde e felfogás ellen, mint kimutattuk, vilá- * V

') Gy. kápt. felv. j. I. köt. 26. 1.

V Hogy e helyütt templom állott, arról Román karmelita atya is emlékezik, midó'u a bástyák 1820-ban megkezdett lebontását érinti. A lebontás megbízható szemtanuk elbeszélése szerint a mai Stadel-ház és szomszédja mögött vette kezdetét, hol a bástyafal földtöltése alatt (az Újkapu-utca házsora mögött) egy régi templom romjaira bukkantak. „Operarii itaque in illo spatio, quod in demolitione murorum pro speciosa Porta aedificanda devenerunt ad ruinas cu- jusdam Ecclesiae et profundius fodientes conspexerunt duo frusta duarum confractarum columnarum, in quarum prima verticaliter consistente vividis adhuc coloribus Signatura consecratae Ecclesiae videbatur, in altera autem remotiore unice Circulus Stylo in muro ductus apparebat, Turris quoque cum prostante quadam lateris parte, et interna vacuitate et fundamento reperta fuit, tegulae dejecti fornicis inverso quidem ordine prostantes numerari potuerunt et acuto judicio peritissimi Murariorum Magistri haud fallibile existentis quondam Ecclesiae esse Argumentum." A szomszédok már ekkor emlegetek a pincéikben látható eró's alapfalakat, de csekély nézetünk szerint alaptalan vélemény, hogy e romok a domonkosrendiek temploma- és kolostorának romjai voltak volna. V. ö. Supplementum ad Syllabum Praesulum Jaur. ab. A. R. 0. Romano Jaur. 1822. p. 53.