Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
119 át Ausztria felé hajtják marháikat, (mi ritkán szokott történni, mert a győri marhakereskedó'k szokták volt megvenni) fejenkint egy birodalomi tallért, de a gyó’ri lakosoktól raitsem szoktak vámul venni. Minthogy azonban az Ausztria felé menőknek a győri főtrázsamestertől útlevelet kell váltaniok (nehogy gyanús elemek is átmehessenek), mely nélkül az abdai hid őrsége senkit sem bocsát át, ez útlevélért a győriek ugyan semmit, de az idegenek egy garast tartoznak adni az utlevéliró egyén fizetéséül. A zsidók, kik bőröket vagy egyéb árukat vásárolnak, vett áruik természetéhez képest a régi szokás szerint 1—3 tallért tartoznak fizetni; országos vásárok alkalmával pedig a vásár-őrök címén a főstrázsa- mesternek minden idegen kereskedő sátra után 3—4 garas értékű tárgyat ad. Ez összes regaliák évi összege alig emelkedik 200 írtra. A strázsamester-haduagy (Wachtmeister-Leute- nant) mellékjövedelme: Régi szokás, hogy minden szekér fa után egy darabot adnak e hadnagy számára, ki abból a kapuk utalját tartozott fával kirakatni s ez utat jó karban tartani; a szombati fajövedelem azonban a helybeli kórházat illette. A helybeli polgárok országos vásárok alkalmával soha egy krajcárt vagy fillért sem szoktak fizetni; azonban az idegenek mint a pozsonyiak, soproniak és bécsiek sátorhelyük kijelölése és tisztántartása fejében mindig adtak egy kis ajándékot. Az e z r e d - p o r k o 1 áb mellékjövedelme nem állott egyébből, mint hogy az általa elzárt egyének mindegyike egy birodalmi tallért fizet s hogy a katonaság köréhez tartozó néhány üzletember hetenkint egy garast ad. A sérelmi iratokban ellene felhozott vádak szerinte alaptalanok. A vásárbirák mellékjövedelmeül a régi szokás szerint minden kocsi után 4 magy. dénárt vettek; azonfelül az elővásár- lóktól (kik t. i. mások felett a vételben elővételi jogukat gyakorolták) és egyéb árusoktól egy dénár szokott járni részükre. Györ-Sziget, Révfalu és Pataháza. Mind a három község iígy fekvése mint életviszonyainál fogva mondhatni Győr kiegészítő hátterét képezik, s azért röviden érintjük, habár hatóságilag nem tartoztak Győr-városhoz. Győr-Sziget — mint az Aginelli féle térkép is mutatja — I. Miksa kir. idejében téglaépítő telep vala; itt gyártották a várbástyák és falak építéséhez szükséges téglákat. A városi polgárság
