Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
120 a szabályozáskor elveszett kertjeiért Szigetben keresett kárpótlást s házakat és kerteket kezdett itt építeni. De minthogy mindez a téglagyártási talaj rovására történt, I. Miksa (1564) egyenesen eltiltja a polgárokat a további ásástól és építkezésektől.1) Győr- Sziget a Tákóval és Pinnyéddel (még 1650-ben is Pinnyéd-Sziget- nek mondatik) együtt a győri püspökség birtokállományához tartozott ; tulajdonjogára nézve azonban a püspökök 1570 óta folytonos súrlódásban éltek a főkapitányokkal.2) Az építkezések befejeztével Salm Egon főkapitány 12 évi szolgálati mentesség föltétele alatt — jobbágyokat telepített be, kik azonban a gy. püspökség 1592. évi urbáriuma szerint ekkor már mint püspöki jobbágyok teljesí- ték köteles szolgálataikat.3) Különben az őrségbelieknek s egyéb városi lakosoknak is voltak ott kertjeik s majorságaik, kik jobbágyföldjeik után nem akartak résztvenni a jobbágyterhek viselésében. A XVII. században külön magyar és német (városi) kórháza volt, melyek még a XVIII. században is fennállottak ; volt, sorháza is. Az összes jobbágyok száma 1592-ben 78 vala ; tehát egy jobbágyra 6 tagú családot számítva, lakossága körülbelől 400—468 leiekre tehető. A XVIII. század elején a lakosság számaránya fölért Újvároséval. Még 1708-ban a Rábcától a Dunáig futó sánc és árok vette körül.4) Révfalu (régebben Tőkés és Molnárfalu) s Pataháza (r. Malomsok vagy Felsőfalu) 1566-ban karópalánkkal vala körülvéve s északról délnek eső egy-egy utcából állott. Révfalu északi részén (1. azl. sz. térképmellékletet) egy kath. kápolna látható; Pataházán csak a protestáns hitfelekezeteknek volt egy közös imaházuk a XVII. század folyamában. Révfalu a győri püspökség birtokához tartozott s 1518-ban 20 portája volt, tehát lakossága 200—300 lélekre tehető. Pataháza V. István 1271-ki kiváltságlevelénél fogva Győr- város területéhez tartozott, melytől azonban ismeretlen időben elszakadt. Mindkettő hiven osztozott Győr-város jó és balsorsában egyaránt; Révfalu 1566-ban szintén leégett. Kápolnája Matusek nagyprépost jelentése szerint3) 1712-ben annyira romjaiban hevert, hogy azt nem látszott érdemesnek felépíteni. Plébániája tényleg nem volt6); a bibornok (Kér. Ágost) által oda helyezett kath. lelkész a né‘) Magy. n. muzeum. Győrvárost és várat érdekló' okiratok gyűjt. 1561—1598 2) B. köz. hadügym. Itára : Registratur 1576. apr. nr. 254. 3) Győri tört. s. régész, fűz. I. köt. 278 1. • 4) L. a kurucok betörését a karmelita atyák naplójában I. köt. 41 1. °) Gy. püspök, ltár. Iíeresztéiy Ág. iratai IV. köt. 176. I. *) U. o. 256. I.
