Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
174 Sigillaris dénárok. A püspöki dézmaadás kötelezettsége alól idővel sokan, teljes vagy részleges mentességet nyernek. III. Ince pápa pl. 1209-ben meginti a győri püspököt, hogy a keresztes vitézekés szolgáiktól ne szedjen dézmát.1) Királyaink a dézmasze- désnél használt mértéket is szabályozzák. így IV. László (1279) rendelete szerint a veszprémi káptalan Fehérmegyében csak az esztergomi káptalannál szokásos mérték szerint vehette meg a tizedet; ennek cubulusa (mérő-féle) pedig négy tenyér, két ujj és egy hüvelyk mélységű volt. Egy kepe (vagy kereszt) búza után csak egy cubulust, a rozs, árpa és zab után azonban két cubulust volt szabad venniük. A bordézma mértékéül a három tenyér, két ujj és egy hüvelyk mélységű cubulust kelle használniok.3) Csehországban a XI. században egy rakás (acervus) gabona 50 kévéből állott; két ily rakás gabona helyett a XI. század óta két csapott mérőt vettek déz- mául. A cseh mérő öt tenyér és 2 ujj mélységű volt.3) Hegyvám. Szt. István a nyitrai káptalannak Tormos falun (Nyitra folyó mellett) bordézmát adott a hegy vám jogával ; ez tehát már szt. István idejében szokásos volt s utóbb a földesúri jogok kiegészítő része lett4). Margit (a XIV. század elején) egyebek közt a nagyécsi és pázmándi hegyvám felét a pápóci prépostságnak adományozza.8) A dézma és hegyvám jogához tartoztak az úgynevezett sigillaris dénárok (bélyegpénz), miket közönségesen a szürettől szt. Márton napjáig szedtek. A bort t. i. csak akkor volt szabad a hegyből elszállítaniok, ha az illető bizonyos megállapított mennyiségű dénárért pecsétet vagyis engedélyt nyert, annak jeléül, hogy a dézma címén az egyháznak, a hegyvám címén pedig a föl- desurnak eleget tettek. Zech Miklós országbírónak a régi gyakorlatra hivatkozó Ítéletéből (1356) kitűnik, hogy a pannonh. apátság is gyakorolta a hegyvám jogát. Az országbíró ítéletében olykép szabályozza az apátsági hegyvámot, hogy a szentmártoni hegyben szüreteléskor — a bordézmán felül — minden tunella bor után a hegy vám címén 36 dénárt, a metszés idején pedig minden szőlő után 16 dénárt vagy ezzel felérő ajándékot szabad venni ') F. C. D. III. vol. 1. p. 84. ») Árp. Uj Okin. IX. k. 243 1. 3) Jirecek id. m. 29 1. *) F. C. D. I. p. 285. 5) F. C. D. IX. vol. 4 p. 267, 356.