Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

175

minden másutt lakó, tehát nem az apátsági alattvalók köréhez tartozó szőlőtulajdonosoktól; következőleg a szóban forgó Albert mester- és őrsi jobbágyaitól is.1) Epily értelmű ítélet hozatott (1358) Némái Lőrinc, Grugi Farkas és Mindszenti Miklós szoléi érdemében2). Nyulon és Henhalmon is (a nyuli szőlőhegyen) N. Lajos (1349) oklevele szerint az apátság századok óta gyakorolta dézma- szedési és hegyvám jogát; bélyegpénzt is szedett.3)

Iparunk általános jelleme. A termelés átalakító és értékemelő ága, t. i. az iparos termelés az Árpádok első századaiban házi jellegű, amelyet a földhöz kötött szorgalmi osztály vagy a vár, vagy földesura érdekében űzött. A földmívelő kézműves volt s viszont. A kolostorok műiparos tevékenysége, a pannonh. apátság birtokszervezete s népeinek szolgáltatási viszonyai elég tájékozásul szolgálhatnak nemcsak földmívelési, hanem kézműiparunk általános állapotára is. A mezőgazdaság és kézműipar kiegészítik egymást; ámde úgy az ipar mint a kereskedelem a földmívelés érdekeinek szolgálatában áll. Míg a céhek mindig több mestert egyesítenek kebelökben, addig a kolostorokban és a földesúri udvarban élő iparosok közöl mindig csak az egyes iparágak vezetői említtetnek a „mester“ név alatt. Világi birtokosok udvarában a fonóházak és egyéb iparosok mestereikkel együtt a gazdatiszt, udvar- vagy tárnokmester hatásköre alá tartoznak. Lakást, ellátást, ruházatot mindannyian a földesúri udvarban kapják (még a későbbi századokban is); azonfölül azonban a főbb tisztviselők módjára

Házi ipar.

‘) Pannonh. ltár. Caps. 22. lit. H. a) U. o. caps. 19 lit. Cc.

3J U. o. caps. 11 lit. K. és L. A hegyvám természetét még világosabban tünteti föl a pozsonyi káptalan (1325) oklevele, mely szerint a pozsonyi polgárok, minthogy földesúri birtokon voltak szó'leik, a földesurakkal a hegyvámra nézve következő egyességre léptek: Minden polgár szőleje után tavaszkor 40 dénárt ad a földesurnak s 2 dénárt a lajstromozónak, melynek lefizetése után szabadon foghatnak a tavaszi szőló'munkáláshoz. Szüretelés előtt minden egyes szőlő után ismét 80 dénárt, a lajstromozónak pedig 2 dénárt fizetnek; azonfelül a teljes hegyvám fejében minden szőlő után adnak még két akó bort a rendes mérték szerint és 8 dénárt. A szüretelést 3 nappal előbb be kell jelenteniük a földesuraknak vagy tisztviselőiknek, kiknek e bejelentés alapján engedélyt kell adniok. Mikor a bort elszállítják, minden egyes, 16 akó- nál csekélyebb tartalmú tunella után hat dénárt, 20—32 akós tunella után pedig tizenkét dénárt kötelesek fizetni. F. C. D. Vili. vol. 2 p. 375.