Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

175 minden másutt lakó, tehát nem az apátsági alattvalók köréhez tartozó szőlőtulajdo­nosoktól; következőleg a szóban forgó Albert mester- és őrsi jobbágyaitól is.1) Epily értelmű ítélet hozatott (1358) Némái Lőrinc, Grugi Farkas és Mindszenti Miklós szoléi érdemében2). Nyulon és Henhalmon is (a nyuli szőlőhegyen) N. Lajos (1349) oklevele szerint az apátság századok óta gyakorolta dézma- szedési és hegyvám jogát; bélyegpénzt is szedett.3) Iparunk általános jelleme. A termelés átalakító és érték­emelő ága, t. i. az iparos termelés az Árpádok első századai­ban házi jellegű, amelyet a földhöz kötött szorgalmi osztály vagy a vár, vagy földesura érdekében űzött. A földmívelő kézműves volt s viszont. A kolostorok műiparos tevékenysége, a pannonh. apátság birtokszervezete s népeinek szolgáltatási viszonyai elég tájékozásul szolgálhatnak nemcsak földmívelési, hanem kézműiparunk általános állapotára is. A mezőgazdaság és kézműipar kiegészítik egymást; ámde úgy az ipar mint a kereskedelem a földmívelés érdekeinek szolgálatában áll. Míg a céhek mindig több mestert egyesítenek kebelökben, addig a kolostorokban és a földesúri udvarban élő iparosok közöl mindig csak az egyes iparágak vezetői említtetnek a „mester“ név alatt. Világi birtokosok udvarában a fonóházak és egyéb iparosok mestereikkel együtt a gazdatiszt, udvar- vagy tár­nokmester hatásköre alá tartoznak. Lakást, ellátást, ruháza­tot mindannyian a földesúri udvarban kapják (még a későbbi századokban is); azonfölül azonban a főbb tisztviselők módjára Házi ipar. ‘) Pannonh. ltár. Caps. 22. lit. H. a) U. o. caps. 19 lit. Cc. 3J U. o. caps. 11 lit. K. és L. A hegyvám természetét még vilá­gosabban tünteti föl a pozsonyi káptalan (1325) oklevele, mely szerint a pozsonyi polgárok, minthogy földesúri birtokon voltak szó'leik, a földes­urakkal a hegyvámra nézve következő egyességre léptek: Minden pol­gár szőleje után tavaszkor 40 dénárt ad a földesurnak s 2 dénárt a lajstromozónak, melynek lefizetése után szabadon foghatnak a tavaszi szőló'munkáláshoz. Szüretelés előtt minden egyes szőlő után ismét 80 dénárt, a lajstromozónak pedig 2 dénárt fizetnek; azonfelül a teljes hegy­vám fejében minden szőlő után adnak még két akó bort a rendes mér­ték szerint és 8 dénárt. A szüretelést 3 nappal előbb be kell jelente­niük a földesuraknak vagy tisztviselőiknek, kiknek e bejelentés alapján engedélyt kell adniok. Mikor a bort elszállítják, minden egyes, 16 akó- nál csekélyebb tartalmú tunella után hat dénárt, 20—32 akós tunella után pedig tizenkét dénárt kötelesek fizetni. F. C. D. Vili. vol. 2 p. 375.

Next

/
Thumbnails
Contents