Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
12 nyugati törzsrokonaiktól elszakadt pannoniai kelták mívelődési fokáról is — legalább megközelítőleg — eléggé tájékozhatjuk magunkat. Nagy államalkotások iránt nem vala érzékök s a törzsszerkezet (clan) rendszere állandó maradt közöttük ; de már a rómaiak hódító fellépése előtt is ott találjuk nálok a különböző társadalmi fokozatokat a szabadságtól föl- és lefelé (papság, nemesség, (lovagok),'közszabadok, szolgák és rabszolgák16). Minden törzs külön területen lakott. A letelepedés, birtokfelosztás és mívelés családokkint történt; forrás, folyó közelében vagy erdők alján szerettek megtelepedni. Maga Győr is, a kelták és rómaiak idejében Arabona, a vidékünkön élt aravisk nevű kelta törzsnek köszöni eredetét. Életök patriarchalis ; az atya volt az ur neje, gyermekei, rabszolgái és önkéntes alattvalói fölött. Erkölcseik nyersek s istentisz- teletök emberáldozatokkal fertőzött vala (Claudius császár koráig). Kicsiny és kerekded házaikat sövényből vagy fából építették ; a sövényzetet kivül-belül sárral betapasztották s a kúpalaku tetőt rőzsével vagy zsindelylyel fedték17). Állandó lakhelyeik (tanya, majd falu és város), a föld- mívelés és marhatenyésztés gyakorlata egyéb kultúrái szükségleteket is föltételez. Iparuk fejlett és több rendbeli hasznos találmány tőlük származik. A földet már trágyázták !18) az ekének két kerékkel való ellátását a rhätiai keltáktól sajátították el a rómaiak.19) A kerék- és kocsigyártás terén is nevezetes haladást tettek, amennyiben a keréknek küllővel való ellátása tőlök származik. A rómaiak a keltáktól vették át a kétkerekű „carrus“-t, a négy-kerekü s vesszőből font kassal ellátott nagy „benna“-t; a több ember számára való s magas padokkal ellátott „rheda“ szintén kelta eredetű. Plinius említi művészi kivitelű üvegkészítményeiket (36, 26, 66), pénzeiket, a hajfestésre használt szappant (28, 12, 51), a szőrből készült szitát (8, 11, 28). A szövés és kelmefestés terén is jártasak voltak (8. 48.). Gyapjúból készült nadrág, >6) Mommsen: Rómaiak tört. 287—290 1. ötöd. könyv. ”) Contzen : Die Wanderungen der Kelten. 62—83 1. Leipzig 1861. 18) Scrofa Varrónál: De re rust. 1. 7. 8. Plinius XVIII. 11,6,7, 8. V. ö. Mommsen id. m. 280—300 1. ötöd. k. le) Plinius XVIIÍ. c. 49. v. ö. Salamon: Budapest története 126— 130 1.
