Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
13 a mai skót szövethez hasonló csikós szövetű rövid ing, felöltő' és köpeny volt öltözetök. A gazdagok aranynyal és ezüsttel hímzett öltönyt viseltek; a köpenyt vállkora vetve viselték s álluk alatt csatolták össze.a)) A köznép állatbőrből készült ruhát viselt nyáron, télen pedig vastag gyapjúszövetet. A fényűzésre nagy hajlamuk vala. Az előkelőbbek arany nyakláncot, karperecét, gyűrűket, öveket és egyéb fény- üzési cikkeket viseltek. Dejardin21) díszművében több panno- niai síremlékről mintázott reliefképeket ábrázol mellképekben. Ezek szerint a nők magas hajdiszt viseltek diademák- kal; kezeik, karjaik gyűrűk- és karperecekkel vannak di- szítve s magas vállrojtdiszeik valának. Védő és támadó fegyvereiket ércből készítették és kitünően jártasak valának a rézkoholásban s bányamívelésben.22) J. Caesar is kiemeli ama nagy ügyességöket, melylyel az eléjük adott mintát utánozni s a nyert utasításokat teljesíteni tudták. Kitűntek a sertés és juhtenyésztés terén A lovakat nagyon szerették, mely szenvedélyük közös volt a dunamelléki keltákéval, kik kitűnő lófajt hagytak magok után. A lovat igavonásra is használták. Sajtjuk, füstölt húsúk kelendő cikkek voltak Itáliában. Készítettek árpasört, méhsört s a kenyeret a sör habjával savanyították. Kenyér, vaj, sajt, téj, házi és főleg vadállatok húsa vala főeledelök. Posidonius, a hires utazó, érdekesen irja le a kelta lakomát. „Egy alacsony asztal körül széna- vagy szalma-nyalábok vannak egy sorban elhelyezve, melyek a vendégek számára szék gyanánt szolgálnak. Az étkek rendesen kevés kenyér s annál több főtt, vagy pedig rostélyon és nyárson sült hús; mindezt csinosan tálalják föl, a szegényebbeknél cserép- vagy faedényekben, a gazdagoknál ezüst- vagy rézedényekben. Midőn már az étel föladatott, mindenki egy egész darabot kiválaszt magának, két kezébe fogja s rágódik rajta. Oroszlánok étkezésének lehetne ezt nevezni. Ha a kivett darab nagyon kemény, fölhasítják egy kis késsel, melynek tokja a kard hüvelyéhez van csatolva. ,0) Strabo. 137 1. baseli kiadás 1523. Diodor V. 30. 2i) Monumenta epigraphiques du musee national hongrois 1873. XVI. 160. XXXIII. 204. XXXIV. 212. XXXV. 224. ja) Plinius. 1. XXXII. c. 2.
