Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 49 — akarják ót. A sekrestyés tehát néhány közkatonát távozásra szólított föl, nehogy az egész nép elszéledjen. 4) Megjegyzendő, hogy másnap az első szt. misén sok katona volt jelen, anélkül, hogy a sekrestyés csak egy szóval is távozásra szólította volna fel őket s ott is maradtak. Es mindennek dacára az alparancsnok a tiszteknek becsukatás s a legénységnek botbüntetés terhe alatt tiltotta el a szt. Ignác templom látogatását vagy a collegiumba való bemenetelt. Ez eljárást a jézustársaságiak azon félelemnek tudják be, hogy a katonák az önvédelmökre tervezett mindenféle cseleiket és mesterkedése! k et a velők való társalgás folytán esetleg könnyen elárulhatnák 5) Azzal vádolják őket, hogy Istent ily kendőzött bűnös társaságában vitték körmenetre s hogy a bibornok, minthogy még fiatal, nem jól szervezte a dolgot, és hallatlan eset, hogy valamely menekültet rendkívüli időben s szentséggel tartott körmenetben vigyenek át egy másik menhelyre; hogy az ok szerzőjére esik vissza az okozat súlya is. A jézustársaságiak erre azt válaszolják, hogy mindezen állítás nem egyéb üres szóhalmaznál, mely cáfolatra is alig érdemes. Az első állítás ellenében nem hivatkoznak Üdvözítőnk példájára, hanem azt hangsúlyozzák, hogy a körmenet nem pusztán a bűnös, hanem az egyházi menhelyjog meg-, őrzése érdekében történt; a másodikra nézve nem tartják méltányos föltevésnek, hogy a szentszék és uralkodónk oly egyént emeljenek püspöki és bíbornoki méltóságra, aki hiveit s az egyházat kormányozni képtelen. A harmadik állításra nézve fölhozzák, hogy ellenkezőleg már több ilyes eset fordult elő; egyebek mellőzésével XIV. Lajos francia király idejében Párisban is hasonló eset fordult elő bizonyos Piguateli nevü menekült ügyében ; csakhogy ott a katonaság nemhogy erőszakot használt volna, hanem a lehető legnagyobb tiszteletet is tanúsította a szentség iránt. Az utolsó állításra vonatkozólag azt mondják, hogy ezen érv súlya a haditanács hallatlan rendeletére (ostromzár) és arra háramlik vissza, aki a főbenjáró bűnöst nem kisértette erősebb fedezet alatt. 6) Azon állításra, hogy a szentségtartó nagyon gyenge alkatú volt, azon megjegyzést teszik, valljon nem érdemelnék-e meg a katonák, hogy erősebb- s súlyosabbnak beszerzésére Ítéltessenek el, mivel összezúzták e gyengébbet, mely mindamellett évekig szolgált volna a nem is volt oly gyarló mívű, hogy holmi csekély ütéssel összetörhető volt volna. A jézustár saaágiak egyáltalán panaszkodnak jelentősökben a katonaság ellon, hogy mily hazugul s mennyire elferdítve adják í