Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 27 — adósságának lefizetése után bocsátották szabadon. Otthon azután ha jószerivel nem ment, per utján kelle a tulajdonképi adóstól behajtani a helyette lefizetett összeget. E baj orvoslására Nagy-Lajos 1361-ben kiváltságlevelet adott a győrieknek, melyben megtiltja az ilyetén önkényes eljárást. 7 6) A középkor vasszázadai szülték a menhelylyel rokon intézményt — az Isten békéjét is. Már Göröghon népei is életbe léptettek ez intézményt, amennyiben a nagy nemzeti ünnepélyek alkalmával a fegyvernek nyugodnia kellett; mindenkinek, ki ez ünnepélyekre sietett, szabad jövet és menet biztosíttatott. Elis tartomány állandóan ez Istenbéke ótalma alatt állott. 7 7) Franciaországban már 989-ben a poitiersi püspöki megye egy zsinatán határozattá ló'n : „Aki a templomba betör, vagy onnét valamit erőszakkal elvisz, az, ha elégtételt nem szolgáltat, átkozott legyen . . . Átkozott legyen továbbá, aki a földművesektől és más szegény emberektől juhokat, marhákat stb. elrabol." A tulajdonképi Istenbéke azonban csak 1041-ben jött létre Franciaországban, az arlesi és avignoni püspökök, továbbá a clugnyi apát fáradozásai folytán Eszerint a hét negyedik napjának esti órájától fogva minden keresztény, barát és ellenség, szomszéd és idegen között szent és sérthetetlen béke uralkodik a hét második napjáig azaz a keddi napfülkeltéig, úgyhogy e négy napon és négy éjen keresztül mindenki minden órában teljes biztonságot élvez s minden ellenségeitől való félelemtől menten az Istenbéke védelme alatt teljes szabadságot élvez. A béke szentsége nem-okára az advent idejére s a nagy egyházi ünnepekre is kitérjesztetett, s egyhízi és világi büntetéseket szabtak annak áthágására. „A Treuga Dei fényes győzelem volt, melyet a papság rend után való törekvései a nemesség féktelen vad fegyveres élete fölött vett." Franciaországból ez intézmény Europa egyéb országaiban is elterjedt, de az egész kereszténycégbon csak akkor nyert átalános érvényt, midőn azt II. Orbán pápa 1095-ben a clerrnonti zsinaton az egész kereszténységre kiterjesztette s zsinati határozatok után az egyházi törvénykönyvbe is fölvétetett. A XII. század végéig 1 endkivül jótékony hatásúnak bizonyult ez intézmény ; mert azok, kiket semmi embeii törvény, semmi emberi hatalom meg nem védett, előbújhattak rejtekeikből, folytathatták utjokat vagy munkájukat az Istenbéke ótalma alatt. Az állami hatalom szilárdulásával ez intézmény is hanyatlásnak indult; '•) Ráth K. Győrváro3 története. Győri Közi. 1863. 48. sz. ") Weiss. Lehrbuch d. Weltgeschichte I. b. köt. 771. 1. Wien 1876.
