Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 26 — egyház hatalmas befolyása igyekezett legalább tehetségéhez képest ellensúlyozni a társadalmi bajokat a lovagi fogadalmak (özvegyek, árvák, üldözöttek védelme), a menhelyek s az Istenbéke (Treuga Dei) által. Az egyházakhoz sok helyen menedékszoba volt építve ; az oltár mellett a béke köve állott, melyre az üldözött leült. Sok templomnak külfalaira gyürük voltak alkalmazva, s ha az üldözöttnek sikerült azok egyikét csak megérinteni is, mentve volt; mert ekkor mint valamely magasabb hatalom szavára — a vérszomjas üldöző' karja önkénytelenül lehanyatlott s hüvelyébe rejté gyilkos fegyverét .... Bizonyára nem kis mértékben növelé az utasok biztonságát a elermonti zsinat azon határozata (1096), hogy aki valamely kereszt mellé menekül, az egyház békéjét élvezi; ha pedig erőszakkal vitetik el onnan, a templom bezáratik s mindaddig megszűnik minden istentisztelet, míg az üldözött vissza nem adatik. 7 1) A szomorú társadalmi viszonyok, a végrehajtó hatalom gyen' gesége mindezt eléggé indokolják. A középkor legdurvább kinövései közé tartoztak az örökös magánhadak, a vérboszu, az ököljog gyakorlata s ennek kifolyása : a személy- és vagyonbiztonság hiánya. Ha pl. valakit megsebesítettek, megöltek vagy megvertek, a megsértett fél vagy annak rokonai fölkeresték a sértő félnek valamelyik távoli rokonát, ki esetleg mitsem tudott a dologról; orgyilkosok módjára reátörtek, megölték, megsebesítették vagy megverték, jóllehet az ily egyén sokszor azt sem tudta, hogy a sértő féllel rokonságban áll. Ezért Fülöp Ágost, francia kir. (1180—1223), azt rendelte, hogy valamely sérelem esetében a jelenvolt rokonok az ellenfél azon rokonaival s barátjaival viseljenek hadat, akik önként vállalkoznak, a többi rokonok pedig . csak 40 nap elteltével keljenek harcra. A rendelet azonban hatástalan maradt, mígnem szt. Lajos (1226—1270) király azt ujolag megerősítette s szigorúan megtorolta annak megszegőit. A visszatorlás jogát egyáltalán mint törvényes intézményt gyakorolták a középkorban, elannyira, hogyha valamely franciát pl. egy velencei sértett meg, a rokonok bármely velencei emberen boszut állhattak. 7 5)És az ilyetén eljárás többé-kevésbbé hazánkban is divatozott. Ha pl. valamely győri polgár valahol adós maradt, nem pörölték be az illetőt, hanem midőn valaki a győriek közöl adás-vevés ügyében vagy más dolgában megjelent ama helyen, egyszerűen kitiltották onnét, vagy elfogták s csak polgártársa ' 4) Cantu. Világtörténelem. 8. köt. "257. 1. '«) Cantn. id. m. 8. köt. 184. lap.
