Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 14 — nézve sem ismerték el. Appulejus n s) a későbbi idők oly törvényeiről is tesz említést, melyek megtiltják az idegen s szökevény szolgák fölvételét a menhelyekre, ha azt uraik ellenzik. A rómaiak tehát az asylummal szemben már némileg a modern jogállam álláspontjára helyezkedtek. 3 4) TT. Menhelyek a keresztény társadalom körében. a) Egyházi menhelyek a középkorban. A római világ hanyatlása napjaiban s a népvándorlások viharai közt nehéz feladat megoldása várt a békéiből alig felszabadult ker. egyházra. A népvándorlások álja, miután romba döntötte az erkölcsi rothadásnak indult ókori társadalmat, végre megtört a szt kereszt lábai alatt. Vajmi nehéz lehete a különböző elemek e chaosát megnyerni az evangelium szelíd tanainak s ezzel az ősi hagyományaikkal s barbar hajlamaikkal határozottan ellentétes érzelmeket és fogalmakat emelni uralomra ; n^m csekély feladat vala a kereszténység szellemének megfelelő eszmekört s világnézletet ültetni át e míveletlen talajba, hogy ekként megannyi életerős elemekké váljanak az egyház, mint az alakuló uj s ker. világrend központja körül. Ez átalakulás csak lassan volt eszközölhető. A babonás s folytonos fegyverzörej közt növekvő barbarok nyers hajlamai s a ker. vallás sugall*a nemesebb érzelmek közt az egész középkoron át folytonos ingadozást tapasztalunk. Az irgalom és könyőrület szelleme örökös küzdelemben állott az emberi természet vétkes hajlamaival s durva szenvedélyeivel. Az egyház szelídségre hangoló tanai szellemében mindenkor kötelmének tartotta gyámolítani a szerencsétleneket, esedezőleg közbenjárni a hatalomnál, sőt magánál az uralkodónál is mindazokért, kik üldözés tárgyai valának. Az egyházi elöljárók tőlök 3 3) Metamorphoseon 1. VI. 4 extr. Osiander, de asylis gentium, thesaur. VI. Gronovii. Über die Beschaffenheit und den verschiedenartigen Zweck von den ältesten Völkern bis in den Zeiten des Christenthumes bestehenden Asyle. Bresslau. 1826. v. ö. Pauly : Realencyclop. 1945— 1 Q49. I. Erst, Band, zweite Hälfte. Stuttgart 1866. RotteckWelcker: Staats-Lexikon 3. Ausgabe. 793—795. 1. Leipzig-Brockhaus 1856.
