Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 15 — telhetőleg igyekeztek a tnár elítélt gonosztevőket a reájok kiszabott súlyos büntetéstől, főleg a halál-és testcsonkítástól megmenteni, vagy legalább bűnbánati időt eszközölni ki számukra. Az ilyetén közbenjárás eszközléseért a bűntettesek közönségesen a templomba menekültek. Es így történt, hogy az egyház ez emberies szelleme folytán már kezdetben nemcsak özvegyek, árvák és más gyámoltalan személyek bízattak a püspökök különös gondoskodására, kiknek képviseletére ezek külön védőket rendeltek, hanem egyéb ügyek is a püspök gondviselete alá helyeztettek ; ilyenek voltak pl. az élelmiszerek feletti felügyelet, nehogy azok túlságos drágasága idéztessék elő, az uzsoráskodás megakadályozása, a börtönök és kitett gyermekek felett való gondoskodás stb.

S

6) A mióta Konstantin alatt a ker. vallás államvallássá lőn, nemcsak védelemre talált az állam részéről, hanem nagy befolyást gyakorolt a polgári törvényhozásra is, mely az egyházival lehetőleg összhangzóan működött. A császárok a letett „Pontifex Maximus" cim helyett ^Advocati ecclesiae et episcopi externi" nevet vettek föl.

3') A püspökök különben a megkegyelrnezést kezdetben nem mint jogot, hanem mint egyszerű kegyelmi tényt kérték a császároktól. Annyi egyébiránt bizonyos, hogy az állami közegek a templomba menekültek irányában X. Konstantin megtérése óta nem használtak többé erőszakot legalább addig, míg a büntetés elengedésére vagy enyhítésére vonatkozó közbenjárási tárgyalások bizonyos irányban el nem dőltek A pogánytemplomok menhelyjellege tehát a ker. templomokra is átruháztatott. A templomok, oltárok és temetőhelyek különben az egész kereszténységben mindenkor mentességgel birtak (immunitás localis), melynél fogva azokat világi célokra felhasználni vagy bármi módon megszentségteleníteni nem volt szabad. A fen maradt rendeletekből kitűnik, hogy a legrégibb byzanci császárok épugy mint római elődeik a császári kegy kifolyásakép s hatáskörük alá tartozónak tekintek a menhelyügyet. Ennek alapjául azon felfogás

%szolgált, hogv az igazságszolgáltatás, a teljes vagy részleges megkegyelmezési jog az államhatalom jogköréhez tartozik, így Theodosius 392-ben kiadott rendeletében kimondja: IIa az állam valamely adósa a templomba menekül, az rejtekhelyéből vagy kihurcolandó vagy peclig az őt rejtvetartó püspök tartozik helyette megfizetni adósságát. Sz. Ágoston püspök ellenmondás nélkül aláveté magát c törvénynek. Arcadius .'J97-ben rendelő: Zsidók, kik adóssf

l Szeredy József: Egyházjog. II. köt. 795. Pécs. 1H74. s

í) U. o. I. köt. 218. 1.