Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 12 — A Kr. utáni első században a görög menhely-intézmény Tacitus szerint valóságos társadalmi kórrá fajult Evkönyveiben

2

2) azt mondja, hogy a görög városokban szokásossá vált az asylumok szabad és felelősség nélkül való felállítása, minek következtében ezek megteltek a legalá valóbb rabszolgákkal. Az adósok hitelezőik ellen, és a főbenjáró bűntények elkövetéséről gyanús egyének menhelyre találtak azokban. Semmiféle törvényes hatalom nem vala elég erős a nép lázongásainak meggátlására, mely az emberek bűntényeinek úgy, mint az istenek szentélyeinek ótalmára kelt. Midőn Tiberius korában több görög város önhatalmúlag menhelyeket állított, a császár a római tanács utján vizsgálatot indított a menhelyjogra vonatkozó különböző igények dolgában. Némely városok mythologiai előzményekre hivatkoztak, mások hatalmas fejedelmek kiváltságaira. Ezentúl azonban csak oly városok, pl. Magnesia és Ephesus, melyek igényeiket igen régi hagyományokkal támogatták, hagyattak meg továbbra is a menhelyek törvényes gyakorlatában. Tacitus nagyfontosságú mozzanatként még fölemlíti,

2

3) hogy a menhelyjog engedélyezése ezóta az állam hatásköréhez tartozónak tekintetett. Róma a monda szerint

2

4) maga is menhelyjellegének köszöni növekedését.

2:

,j Hogy a római polgár házi tűzhelye és az istenek templomai bizonyos fokú sérthetetlenség jellegével ruháztattak föl, az bizonyos; de hogy a zsidók vagy a görögökéhez hasonló menhelyjog divott-e náluk, az bizonytalan.-.

6) A tiamen dialis (Juppiter papja) legalább ideiglenes védelmet nyújtott;

2

7) Csak a császárság korában szaporodnak a görög értelemben vett asylumok. Dio Casí

a) L. III. e. 60, 61, 62. Crebrescebat eniin graecas per urbes licentia atque impunitas asyla statuendi; complebantur teinpla pessimis servitiorum eodem subsidio obaerati adversum creditores, suspectique capitalium erimiaum receptabantur. Nee ullum satis validum impérium erat coercendis seditionibus populi flagitia hominum ut caerimonias deum protegentis. !

S) U. o. c. 63. ") Eóma régi történetének hitelessége- és eredetéről 1. Budapesti Szemle II. köt. 220. 1. 1858. ") Liv. 1. I. c. 8. Deinde, ne vaua urbis magnitúdó esset, alliciendae multitudinis causa . . . asylum aperit (a városalapítók módjára) stb. P. Virgilii 1. Vin. 342. v. a

e) Quid est sanctius, quid omni religione munitius, quam domus uniuscujusque civium? liie arae suut, liic foci, kic dii penates, kic sacra, leligionei, caeremoniae contiuentur: hoc perfugium est ita sauctum omnibus, ut inde abripi neminem ia« sit. Cic. oratio pro domo sua ad. poutific. 41. 2') „Si quis ad verberandum ducatur, si ad pedes ejus supplex procubuerit, eo die verberari piaculum est." Aulii Gell. Noctium Attic. 1. X. c. 15.