Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 39 — úgynevezett tabula Iliaca, melyet a császárok korában használtak, s nem volt egyéb, mii^t mythologiai képes könyv domborművekkel. Földabroszok használatára már a köztársaság vége felé akadunk. Erre nézve mondja Eumenius Kr. u. a 4-ik században, hogy az itjuság használata végett ki kell azokat a nyilvános csarnokokba tenni.

1) Később, a mint a római irodalom annyira fejlődött, hogy honi remekírókkal is képesek voltak versenyezni a görögökkel, ez utóbbiakat legalább részben kiszorították s így a hozzájok tartozó tárgyak is változásokon mentek keresztül. Különös kedvezésben részesíték e szempontból Virgil munkáit.

2) A prózai írók közöl nagyban olvasták Cicerót. Kezdetül pedig Quintílián (I, 8.) az elme fejlesztése végett Aesop meséit ajánlotta. Tanulták a gyógyászatot is. De eleinte jobbára rabszolgák és idegenek voltak e tan ápolói, kiket csak Jul. Caesar ajándékozott meg polgárjoggal, Augustus pedig adómentességet engedett nekik. Egyik iskolájok neve Medicina contraria, minthogy az addig szokásos gyógyszerek helyett a lázbetegségekben ellenkezőt alkalmaznni tanított. Csak Asclepiadesnek (60 Kr.e.) sikerült a rómaiakat e tannak megnyerni, ki a régiekkel ellentétben, a betegek iránt enyhébb bánásmódot tanúsított. Azontúl már szabad rómaiak is kezdték magokat c tanra adni. Később más iskoláik is voltak Alexander Severus óta, u. m.: a methodista, episynthetica, eclectica és pneumatica. Az utósó harmadfél században azonban sokat vesztett e tan tekintélyéből az által, hogy természetes eszközök helyett babonás jelek s a bűvészet által kezdtek gyógyítani. A rómaiak mindennemű dolgaikban eclectikusok voltak. Bármi volt légyen az, mi természetök és céljaiknak megfelelt, különösen pedig, ha az az állam fönnhatósága terjesztésére szolgált, nemzeti sajátságukkal felruházva tulajdonukká tevék. így jártak el valamint a vallás dolgában, így sok más egyéb foglalkozáson kívül a tudományokban is. A görög szellemnek mindinkább tovaterjedtével a ') Pro restaur. scholis 20: Videat praeterea iuventus in illis porticibus et quotidie epectet omnes terras et cunctamaria et quidquid invictissimi principe« urbium, gentium, nationum — devinciunt etc. ») Martial. I, 35. Versus seribere me parum severus, Neo quoa pr&eleg&t in schola magister.