Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876
— 37 — befolytak, azoknak jótékony hatását a gyakorlati életre s az izlés finomulására elismerte 1). A rómaiaknál egyféle tárgy iránt sem éreztek oly ellenszenvet, egyet sem tanultak oly nehezen s kedvetlenül, mint a minő a számolás úgy, hogy csodálkoznunk kell egyrészt, hogy a különben gyakorlati nemzettel ez megtörténhetett, másrészt pedig, hogy éles elméjökkel annak felfogására könnyítő eszközt ki nem találtak. — „Hogy a mathematikai tudományokat nem igen művelték a rómaiak, azt maga Cicero megvallja; egész Boethiusig sem Euclides vagy Archimedes, sem Ptolomaeus művei latinra fordítva nem voltak. A törvényeikben gyakran említett mathematikusok nem egyebek, mint csillagjósok, kik mindig kitiltva Rómából, mindig ismét visszatértek. A római gőg valami lealjasítót látott azon tudományban, mely a kézi mesterségeknek tett szolgálatot, a nyereséget mérlegelte s jegyzékeket vezetett. Horatius e tudomány tanulmányozásának tulajdonítja az izlés megromlását. Seneca lealjasítót lát benne; Piutarch olyannak tartja azt, melyet a bölcsészek megvetettek". 2) Megmaradt ez ellenszenv később sokáig úgyannyira, hogy még Szt.-Ágoston is így nyilatkozik (Confess. 1,13) felöle: Illas primas, ubi legere et scribere et numerare discitur. Jam vero „unum et unum duo, duo et duo quatuor" odiosa cantio mihi. Ez volt oka, hogy midőn az ifjak már minden egyéb tanulmányaikat befejezték, a számtant életszükségből tanulandók külön tanítóhoz (calculator) :ártak, őt nagyobb tiszteletben tárták, jobban díjazták mint olyat, ki őket a felsőbb dolgok ismeretére vezérli. 8) E tananyag tárgyalását Marquardt Régiségtana I. r. 97—110 lapokon át elég bőven tárgyalja. Mi csak a következőket tartjuk szükségesnek felőle röviden megemlíteni. A számolást a rómaiak az életben egyátalán kétfélekép végezték, vagy ujjaikkal, midőn azokkal különböző jeleket képeztek, melyeknek számjelentésök volt, vagy pedig számolási táblákat és köveket használtak (abacus és calculi.) ') Cic. de rep. 1,18,30.: Istae quidem artes (poémata graeca), si rnodü aliquid valent, ut pauliim acuant et tanquam irritent ingenia puerorum, quo facilius possint maiora discere. ») Cautu Egyet. Tört. 5. köt. 273 1. ») Fizetése havonkint (Ed. Diocl Mommsen S. 21.) : in singulis pueris menstruos denarios LXXV. Már pedig Mommsen szerint egy ily dénár 4/ 7 garas. Marquardt, I. Th. 94. 1. 495 jegyz.