Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 31 — a sophistákat, maga választá ki. Minthogy ő fizette a tanítókat, bizonyos, hogy neki volt legnagyobb befolyása azok kinevezéseés megerősítésében; de egyszersmind valószínűnek kell tartanunk, hogy a tanítók kiszemelésében az okosak és tapasztaltak tanácsát kikérte. A keresztény fejedelmek alatt már lefoglalták az athéni pogány philosophok fizetését, Justinian pedig a philosophia és jog tanítását eltiltotta Athenben s így azon intézetet beszüntette. Hogy az alexandriai museumban ellátást nyert tndósok minő viszonyban voltak az ott létező különböző szakiskolákkal, arról nincs tudomásunk. Az antiochiai iskolák egyenlő fokon álltak a császárok által Rómában, Athenben, Konstantinápolyban alapított iskolákkal, hol a tanítók a császároktól nyertek eltartást, mely azonban később pénzzé lett átváltoztatva a városok által. Sokszor megtörtént, hogy a császárok és valamely hely együtt ó egyszerre neveztek ki valakit tanítóvá. A későbbi időkről csak részben lehet mondani, hogy a tanítók fizetésének javításán fáradoztak. Gratian Galliaban meghatározta a tanítók évi járulékának minimumát, nehogy egyes városok azt tetszésük szerint fizessék vagyonuk után. P. o. egy orator kapott 12,000 sertertiust, egy grammaticus 6000 sest. Mindazáltal nagy nyomorúságnak voltak azok mégis kitéve, ha megfontoljuk, hogy egy zenész 200,000 s egy tragicus színész 400,000 sestertiussal fizettetett. Ide vonatkoznak Juvenalis (Sat. VH, 150 sequ.) szavai. Antiochiában most már az előbbi fizetését egyegy tanítónak négyen húzták s még azt is csak nagy ügy gyei-bajjal szerezhették meg. Ha mégis találkoztak köztök egyesek, kik meggazdagodtak, azt más foglalkozás által szerezték; így a sophisták pörös ügyek vezetésével is foglalkoztak, mert a tanításból éltöket fönn nem tarthatták volna. Azért kéri Libanius az antiochiaiakat, hogy legalább házat béreljenek a fönnt nevezett négy tanítónak, hogy azok ékszereiket elzálogosítani vagy cipőket foltozni ne kényszerüljenek. Adjanak nekik a csekélyebb értékű városi földekből némi részt, a melyek javát a decurióknak szokták átengedni. Azon számtalan foglalkozás és állapot közt, melyek az alattvalókat bizonyos állami kötelezettségektől fölmenteni képességgel birtak, egyik volt a tanítói. De ezen előny nem volt átalános, hanem csak bizonyos számú helyekre és egyénekre szorítkozott. így p. o. a kisebb városokban 5 sophista, 3 grammaticus; egy küzépnagysá-