Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 30 — Azon politikai ok,

1) hogy a birodalmat csak egyforma törvények által lehet kormányozni, a törvények felfogása pedig a műveltségnek bizonyos fokozatát igényli, némileg jó befolyást gyakorolt a nevelők és tanítók helyzetére Rómában. Az állam vette ugyanis azontúl a nevelési ügyet kezébe, a mi előnyös volt nem csak a szellemi fejlődésre, hanem a vele foglalkozók helyzetére is. így p. o. állami fizetést rendelnek el, mi a függetlenséget mozdítja elő, nagyobb intézeteket állítanak fel, mint a minőket egyesek képesek voltak volna létrehozni. Caesar az orvosoknak és szépművészetek tanítóinak, törvénytudóknak, grammaticusoknak, rhetoroknak stb. polgárjogot ad. Vespasian 100,000 sestertiust (17,800 franc) rendel a rhetoroknak, mi ugyan magában véve csekély, de úttörőnek és példaadásnak elég volt. Hadrián az agg tanítóknak nyugdíjat rendel s felállítja az Athenaeumot Rómában, mely nem volt egyéb, mint olynemü tanszék-egyesület, hol a rhetorok, költők előadásokat tarthattak. Ezen pártfogolás a későbbi időkben is kisebb-nagyobb mértékben megmaradt, és valószinü, hogy a fejedelmek bőkezűsége szerint amaz összegből kapták fizetésöket, melyet azok a nép számára szoktak tartogatni. Azonban nem csak fejedelmek részesíték őket ily figyelemben, hanem egyes városok és tanácsok is, s jóllehet a legtöbbnek védnöke ezen szempontból a fejedelem volt, mégis megmaradt a senatusnak a kinevezési és beiktatási joga.

8) A későbbi időkben sem hiányoztak egyes előmozdítói a tanításnak és nevelésnek. így Marcus Antoninus Athenben a különböző tudományszakokra tanítókat helyzett rendes évi fizetéssel ; a konstantinápolyi iskolában 40 grammaticus és 8 orator vagy sophista működött; sőt Antoninus Pius rendelete szerint már a kisebb városokban is 3 sophistának kellett lenni. Athen ben a philosophusok 10,000 drachmát = 40,000 sestertiust (7, 500 franc), a rhetorok 6000 drachmát = 24,000 sestertiust kaptak a tandíjon kiviil. Még későbbi időkben egyes helyeken jól ment dolguk, mint Athenben, hol különböző kitüntetésekben is részesültek. Valószinü, hogy a szabályszerű módsaeres oktatás is csak akkor lépett életbe. — Állítják, hogy a philosophia tanárainak kinevezését Marcus Aurelius bizonyos Heródes Atticus szónokra bizta, míg a többieket, jelesül ') V. ö. Dr. Emil Kuhn, Die städtische und bürgerliche Verfassung des Römischen Reichs. I. Theil. Leipzig. 84—104 11. ') Symmach. ep. I, 79: „Priscianus cum primis philosophorum litteratura et honestate censendus, senatu auctore salarii emolumenta consequitur."