Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 24 — segédkezet nyújtott neki, majd pedig önállólag próbálkozott meg azzal. Ha az atya gyűlésekbe ment, vagy törvényszéki ügyei voltak, gyermekei mindenhova követték s az ily foglalkozásokhoz szükséges alapismereteket mint atyjok szem és fültanúi sajátították el. Hasonlókép foglalkoztak a leányok is majd a fonás-, varrással, majd a himzés-, festés- és főzéssel stb. Sőt Varró Non. p. 156. szerint a mindkétnemü gyermekeknek kötelmei közé tartozott magán lakomák alkalmával az asztalnál felszolgálni. Még azon időkben is, mikor már dajkákat s rabszolgákat kezdtek alkalmazni, azok kiválasztásában eleinte nagy gondossággal voltak, nehogy rosz erkölcseik, aljas beszédek és hibás nyelvezetök által azok gyermekeikre rosz befolyással legyenek. Eme gondosságát a szülőknek dicsőíti Plautus.

1) Az ápolónők nyujták

2) a kicsinyeknek az élelmet, beszéltek, játszottak velők, kisérték őket kimenetök alkalmával stb., sőt a felnőtt leányokat elkísérték férjhezmenetök után is s őket azok gyakran maguknál is tárták. A figyermekek kísérőit pedig custos, monitor, dominus, comes és rector néven nevezték s ezek többnyire a rabszolgák közöl voltak. Amint pedig a görögnyelv a rómaiak között meghonosult,a görögök közöl választottak melléjök felügyelőt — paedagogus,— s ezen nevezet később átment a római rabszolgákra is,kiket az ilyféle foglalkozással megbíztak. Most már azonban e névnek nagyban eltérő jelentése van. Leginkább alkalmazták pedig a paedagogusokat az előkelő családoknál, hol a görög nyelv ép oly divattárgygyá vált, mint nálunk a francia. Néha görög nőket is alkalmaztak a gyermekek mellé egy rabszolgával együtt, kit már egyéb kemény munkára alkalmazni nem tudtak. Ugylátszik, hogy eleinte a paedagogok nem a legjobb hírnévnek örvendettek. Quinct. 1,1,8. legalább megrója őket tudatlanságukért, holott tudósságot szinlelnek, mert az ily egyénekkel legkevésbbé lehet a nevelészet terén boldogulni.

3) Hogy mennyire különböztek a mai napon e néven értett paedagogusoktól, abból is J) Plaut. Mii. glor. 111,1.109 etc. At illa laus est, magno iu genere et in divitiis maximis Liberos hominem educare, generi monumentum et sibi. a) Eligebatur autem rnaior aliqua natu propinqua, cuius probatis moribus — omnis familiae soboles committeretur etc. Auct. diai. de or. 28. 3) Quinct. I, 1, 8. De paedagogis hoe amplius, ut aut sint eruditi plane — aut se non esse eruditos sciant. Nihil enim peius est iis, qui,- paulum aliquid ultra primas literas progressi, falsam sibi scientiae persuasionem induerunt — et velut iure quodam potestatis, qua fere hoc hominum genus intumescit, imperiosi atque interim saevientes, stultitiam suam perdocent.