Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 50 — III. Az ujszállások barbar, római, magyar temetője. „Hinderlich fiir die richtige Erkentniss war die plumpe Anwendung der Steht-, Bronzeund Eisenzeitschablone

." Már Rómer Flóris megérkezettnek véli az idó't, midőn nem többé kő-, bronz-, vas k or s z ak ról, hanem pusztán kő-, bronz-, vaseszközökró'l szólhatunk. Jelen temető homokrétegében vagy tisztán, vagy római befolyású barbar-mellékletü edények-, eszközökkel találkozunk, csontvázak mellett; az agyagrétegben pedig néhol nagyobb mérvű tűzhelyeken elégetett hamvakkal, nem-ókori jellegénél fogva röviden említve, hogy magyar és vegyes csontvázak mind az agyag-, mind a homokrétegben fordultak elő és pedig százával a minden melléklet nélküliek több közös sírban. íme tehát a már röviden érintett véleményem, mely szerint a barbarok s rómaiak által használt temetőbe őseink is temetkeztek. E lelet legnagyobb részét Fábry Nándor ajándékozá muzeumunknak, részletes leirást a „Győri Közlöny" 1871. 51—55-ik számaiban adván. Mindkét eljárásae város érdekében történt, m elynek szülötte, s az irodaloméban, amelynek hogy nem csak terjedelme, hanem belbecse is emelkedjék, hiteles adatokra van szüksége. Vajha példáját megyénkben és városunkban többen utánozzák, hogy ne kelljen jövőre fő családok győrmegyei leletü gyűjteménye után sírva né znii n k. De vájjon érdemesnek találják-e e szakgatott, néhol rajzok nélkül homályos, másutt ismétlő leirást, ha nem is tanulmányozni, hanem átlapozni. Egyesek és családok élőknek élnek és a jövőt néma mult szellemi emlékeiben, hanem a jövő nemzedék anyagilag boldog existentiájábán vélik biztosíthatni. A temetőhalom, mint azt Fábry Nándor fölmérte, 3'33 m. magas, kerülete 90 m. Az agyagréteg átlag 1 m.