Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 51 — A temetkezés puszta földbe történt. A csontvázak legnagyobb részt arccal keletnek, vagy fővel délnyugotnak, lábbal északkeletnek. A rómaiak temetkezését jellemző párkányos téglának, kevés, edénynek, házi eszköznek valamivel több, de római mécs, köny-, vagy nagyobb üvegnek, tükörnek semmi nyomával. Előfordult néhány római érem is. Ellenben a sok kisebb-nagyobb orsógomb, nyak-, kéz-, lábperec, korongon készült ugyan, de durvább edény a barbarok temetkezésére utal. Az agyagrétegben tűzhelyen a barbar agyagsuly, égett csontok, széndarabok, hamuréteg, görkövek a testek elégetésére mutatnak, de a másik két temetőben szokásos köny- vagy más üveg, mécs, szekrény lemez, kulcs hiányával, a római temetkezés semmi jellegét nem mutatja, a terra sigillatákat, korsó- és táltöredéket kivéve. A talált néhány római érem a halom délkeleti részéből való, s így a temető ezen része lehet római, míg az átalánosan barbar temetőbe csak egyes csontvázak fordulhatnak elő, milyen a kétségtelenül római olló-mellékletü csontváz, karpereccel balján. A kétféle temetkezés. / i. Csontvázak és mellékleteik a homokrétegben. 1) A felső agyagréteg és közös temetkezés a homokrétegben. Százával feküdt itt ember ember fölött; ragályos járvány, mely egész családokat ejtett prédául, véres háború, melyben apraja-nagyja kelt föl önvédelemre: e két ok egyike, vagy mindketteje ásta meg annyi ember sírját. Ez már nem Arrabona, ez már az 1271. előtti és utáni Geur temetője — harcban és békében. Ez időre utal az ott és a likócsi pusztán, valamint a homokgödörben nagy számmal előforduló IV. Béla-érem s egy ezüst: „fennálló kettős-kereszt két tornyocska közt csíkos körbe foglalva. )( Szemcsés karimában mellével szemközti, nvilt szárnyú, jobbra néző sas." Ezt Rupp Kun László érmének tartja.