Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 27 — ne kellett volna küzdenie: így senki sem fogja a lélekcsönd útját fölt a • lálni küzdelmek és szenvedések nélkül." Mondja Szvorényi. „V ész vi h arában lelked elhányja a selejtet, salakot." Mondja Key Ferenc. Mások a szenvedések eredményét az igazgyöngy értékéhez hasonlítják : azokat az állat szenvedései hozzák létre, az örömet és boldogságot is szomorúság- s boldogtalanságnak kell megelőznie, hogy méltán élvezni tudjuk. „Mély tengereknek dús gyöngyháza vagy." „Oly halk a tenger, nincs rajt semmi nesz. Kincsét kirablák legszebb gyöngyeit; Mit fölvet aztán, nem gyöngy, éltem az." Mondja Iliador. S hogy saját tengerünket, a Balatont, se kicsinyeljem, erről is szólok a legbölcsebb magyar költővel és szónokkal. „Nemzet és sokaság egymástól különböznek. Amaz a B alaton, mely saját partjai közt százak óta van és tápláltatik; ez a hullámok, mik a Balatonon gyakorta látható ok nélkül támadnak s ismét eltűnnek." Mondja Kölcsey. „Az életörömek hajótörésénél az is megtanul imádkozni, ki talán nem imádkozott soha ; csak a gőgös átkozza az élet viharai közt bohóságait; s a helyett, hogy készen meghajulna, megtörik a nagyobb hatalom erejénél." Vigasztal Szvorényi Örökzöldek cimü aranytanácsaival. „Az utánunk maradt dicső emlékezet hasonló a vitorlához, mely a hajótörés után egy darabig fenlebeg a tenger szinén, de utójára az is elmerül és fenekére száll," mondja az én kedves Faludim. S valóban aki egy papir révészt— Argonauta argo — vagy gályagát — Nautilus pompiliust — lát a tenger sima tükrén, amint vitorláit kiterjeszti s két felől három pár bambójával evez : fogalma van a zavartalan életcsendről; s ha fölkerekedett viharban szemléli, mint vonja be rögtön vitorláit, evezőit s vonul a tenger mélyére: fogalma van a vész elől menekvő félénk-, vagy eszélyesről. De ember akarata munkában, cselekvésben szilárdul: innét az a sok szép, teljes tanács erőink szilárdítására költők és prózaírók részéről. E gondolatokat nem mellőzhettem akkor, midőn szivem megesett az ártatlan gyermekek csontvázain, akikre, szintén illenek Vörösmarty szavai: „Eljátazottad már kis játékidat, Kedves fiu, hamar játszottad el." 4*