Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 28 — Mikor hevenyében azon 39, majd 38 kagylót a csontváz mellől kivették, elgondoltam: ime a gondtalan fiu szappanbuborékának s egy-egy csigájának szivárványszinével, kagylóinak változatos alakjaival. „Por vala, por leszen, ami csak por." Mit ismerte ő még a felkorbáesolt tenger csapásait, a háborgó tengerét, amelynek mélyében kedves játékszerei termettek. Pedig később, gondolkodva e dologról, úgy találtam, hogy ilyes kagylók nem csupán gyermekjátékszerek voltak. Az ős- és ókori ember, ha eszközeit a természetben föltalálta, nem sokat törte fejét újnak létrehozásában": legfölebb azt céljának megfelelővé alakitotta át. Elmondom előbb, milyen csigát s kagylókat talált unk e te m e t ő b e n, azután jelzek valamit a c s i g á k és k a g ylók használatáról.

1) Egyik csontváz mellett, tükörrel, a borostyánkő-gyüriik, volsella s ATIMETI-mécs csontváza között 39-et találtak. Köztök egy példány szürke-csiirök — Trochus cinerarius L. — 17 mm. hosszú, az északi- s földközi-tengerben honos. Simítottan szivárványszine miatt s átlikasztva ma is gyöngyül, szekrénykék diszrakműveiü használják. A kagylók közöl 5 darab sziivenyféle — Cardium tuberculatum L. — a földközi-tengerből; féskeféle — PectunculuspulvinatusL. — 16 darab, az atlanti- s földközi-tengerből; tellényféle — Teliina lactea L. — 5 darab, a földközi-tenger homokja- s iszapjából; adagyféléből — Donax trunculus L. — 8 darab, az európai tengerekből ; féseféléből — Pecten polymorphus Bronn. — 1 darab. A másik lelet 38 darabjából: 26 Peetuneulus pulvinatus, 11 darab Cardium tuberculatum s egy darab Teliina lactea. Csillámpalával találtak még éti-szörbencset — Ostraea edulis •— s fogincsokat — Anodonta. Az agyagrétegben előfordult még egy 17 mm. hosszú, meszesűlt csont-, vagy kagylókanalka, melynek nyélhoszszára 10 mm. esik; s 4 cm. átmérőjű köré n y, kissé domborodó, közepén likkal. Hogy az ősnépek gyöngyszemeket góronc — Tridacna — héjából készítettek: arról Margó Tivadar egyetemi tanár kémlete győzött meg bennünket, aki muzeumunknak barbar-féle gyiijte') Dr. Martens E. Ueber verschiede Yerweudungen von Conchylien. Zeitschrift für Ethnologie. 1872. Berlin.