Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1874

— 11 — Némelyek állítják, hogy későbbi időben más helyen tették le az esküt, s ennek bebizonyítására Poll. VIII. 122-ra hivatkoznak, sőt mások még tovább mennek állítván, miszerint az eskü későbbi időben használaton kívül volt.

1) Az első sorshúzásra, melv által a bírák választattak, egy második — az úgynevezett ázoxX'/ípowi; — következett, mely a r.X'.aí* egyes osztályai közt történvén arra szolgált, hogy a 5ixa<mópia nagyságához képest az egyes osztályokból bírák választassanak. Egyegy itélethozásban ugyanis rendesen 500 — vagy inkább páratlan számmal 501

2) — egyén szokott részt venni, de lehettek többen is, kevesebben is. Van rá példa,

3) hogy mind a 6000 jelen volt; de hogy 500-nál kevesebben is lehettek, Pollux VIII. 48. olvashatni. — A birák száma mindig arányban állott a kérdéses ügy kisebb vagy nagyobb fontosságával. A választásnál nem ügyeltek annyira arra, hogv szakférfiak — mint inkább arra, hogy jóra való, derék emberek választassanak ; nem volt ugyanis szükséges, hogy a birák mindig szakférfiak legyenek, minthogy minden birónak szabadságában állott, maga mellé segédet venni, s szükség esetén annak tanácsát kikérni*) ; néha azonban mégis szakférfiakat kivánt a törvény, s ilyenkor szintén sorshúzás által választották ki az illető birákat, mely választás valószínűleg a gvüléshely előtt történt, legalább ide látszik mutatni Isoer. Areopag. C. 20. xpo T<5V &Hca<JT*ipíö>V Ily különös választásra adtak okot pl. némely katonai vétségek, melyek fölött csak katonák Ítélhettek, vagyis azok, kik ugyanazon hadban résztvettek, melyben a vétségek el lettek követve.

5) Akkor is eltértek a közönséges szavazati módtól, ha oly egyé nekre volt szükség, kik a mvsteriumokba be voltak avatva pl. An') L. Pauly Realencyl. IV. 367. 1.; Schcemann: Opusc. acad. I. 202. 1. 1. jegyz. — Az eskü mintáját, melynek valódiságát egyébiránt némelyek féligmeddig kétségbe vonják (1. Pauly. Eealencycl. IV. 367.1., Schcemann. Griech. Alterth. I. 492. 1.) olvashatni Télfy. Corp. I. Att. 562. v. ö. az ehhez való jegyz. is 486. lapon. 8) L. Ersch u. Gruber. Allgem. Realencycl. II. Sect. V. Theil. 93. 8 ; SchíEtnann: Griech. Alterth. I. 493 1 és 1. jegyz; Télfy. Corp. Jur. Att. ad. 555. Szókratészt, a nagy bölcset is, 399 Kr. e. laerti Diogenesz szavaiból következtetve, 361 szavazattal 140 ellenében itélte halálra e törvényszék Diog. Laert II. 41. ') Andocides, de Myst. p. 9. §. 17. (Schcemann. Griech. Alterth. I 492. U2. jegyzet.) *) Schcemann Griech. Alterthiimer. I. 419 1. 4) (Lysias. <)r. in Alcib. p. 520. extr.; ugyszinte Deuiosth. Or. in Polycl p 1206 p.xtr) I, Schcemann. Griech. Alterthiim. I 493 1 2*)