Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1874

— 12 — docid. (de Myst. pag. 14. — Pullux VIII. 123.) Lásd Sehoemann. Op. acad. I. pag. 217—18. A fentebbieket hasonlókép bizonyítja Bippart. i. h. 321 1. „Megjegyzendő, hogy az ügyek fontosságához képest nem egész osztályok, testületek, (melyek, mint föntebb emlitém, 500-ból állottak), hanem az ily osztálynak csak egy része jött össze, néha azonban több osztály is, ugy hogy volt olyan idő, midőn több száz, sőt ezer tagja is volt egy ilv törvényszéknek. Ez különösen a későbbi időkben történt meg s nagyon is alkalmas volt arra, hogy a demagógoknak a népgyűléseken gyakorlott cselszövénvei, fondorkodásai e törvényszékekre is át lettek ültetve; minek folytán a törvényhozással együtt a jogszolgáltatás is mindenféle pártszenvedélyeknek lón kitéve." A szavazási edényeket z.Ayp MTT' pux-nak nevezték (Aristoph. Ec clesiast. v.' G81). Szavazatvégzés után egy törvényszolga hirdeté ki, hogy ki melyik osztályhoz jutott (Aristoph. loc. cit). Mihelyt továbbá ez egyes Souxcrr/ípia képezve voltak, a heliasták botocskákat r, ßaxmpia kaptak, — még pedig minden törvénykezési napon újra — melyek egyrészt hatalmuk jelvénye gyanánt, másrészt pedig arra szolgáltak, hogy a birák azon helyiséget megtalálják, melyben ítéletet hozandottak; e botocskák megegyeztek ugyanis az illető törvénykezési helyek sziliével s azon kívül be voltak vésve a botocskák kerekségébe ama betiik is, melyekkel az illető törvénykezési helyek megjelelve voltak ; — minden törvénykezési helyiség bejáratánál ugyanis látható volt a heliasták azon osztályának színe és betűje, mely ott bennt hozandott Ítéletet.

1) Mielőtt a gyűlés a tárgyalásokat megkezdte, mindegyik heliasta jegyet (aufjißoXov)

2) kapott — vagy a kolakretáktól, vagy pedig — s ez sokkal valószínűbb — azoktól, kik az illető törvényszéknél elnököltek,

3) mely cjaßo'Xov előmutatása után — a tárgyalás végeztével — ugyancsak a kolakrétáktól a birói díjat, az úgynevezett 7$.ia<7TI/„óv-t kapta ; de ha valamely bíró az adott jel után jött, az díjat nem kapott, ') Sehoemann : Opusc. acad. I. 408. 1. — Fölemlitendönek tartjuk itt Feith amaz állítását is, melynél fogva e törvénykezési pálca már a legrégibb korban is divatozott, a mennyiben már Homérnél is ax^-poi; ruházvák föl a birák; 1. Ilias XVIII. 503. sqq: o'o= yÉpovxes eta-' Irrl ^ea-oís: ol; tepw lv\ xu'xXw ay.r~.oa 8c •/.rjpúxtov iv yepci

1 Eyov ^epo:pa>vtov. (Sehoemann. i. h. 409. .1.) ') „E «ü(ißoXov-t nem szabad fölcserélnünk a mváxjov-nal; ez utóbbi ugyanis ércből készült, mig amaz, ugy látszik, fából volt." Hermann. Lehrbuch der griech. Staatsalterth. §. 134. 17. jegyz; egyébiránt v. ö. Sehoemann Op. acad. I. 206. 1 s) Sehoemann: Op. acad. T 206. 1.