Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872
— 21 — adván, hogy a dalmíivész házát fel ne égessék. Eustath. 28-ik fej. 94-ik s.; Vita Vratislav., 25—26-ik sor, Thomas Magister 24—25-ik soraiban olvasható e parancs: „77i vő" no v i v ii jiovaonoiov i ij v a t r\ y rj v u 1) y.aiíz í." Müvei. Pindarus mindazon költői műfajokat, melyek előtte és koiában Görögország dalkedvelő városaiban, a költői művészet rendszeres törvényei szerint keletkeztek, s a görög nép sajátságaival öszhangzólag zene- és tánccal egybekötve bizonyos és meghatározott szabályok megtartása mellett ünnepélyes alkalmakkor előadattak, beható és komoly tanulmány után, mind alak, mind tartalom tekintetében a művészet és tökély legmagasb fokára emelte. Ily költői műfajok egész sorozata olvasható Eustathius 34-ik fej. 270 —278-ik; Vita Vratislaviensis 43—46-ik, Thomas Magister 30—32-ik, és Suidas 11—17 soraibau. A Vita Vratislaviensis szerint: »ytyoaipe fii ßiß).(rc vuvovg, iraTavag, fii fivQÜfißwvß', nnogofitmv ß' ift'onici fit y.aí TtaoOtr'Aov ß, xui y o tniyoiuf nai xt/Moiautrinv naotttVÍIDV V7IO/QT]FAI(TU)V ß', ÍY/ÜÍUIA, DPRJVOVS TJIIVÍY.MV fi'~ E fajakon kivűl említ még másokat is Suidas a 14—17-ik soraiban: "(vOnoviouovg, fíax/ixá fiaifv^ifonr/M, oxohú (melyek dithyrambusok közé sorozandók) fi oá /aar a zoayixá (üiónysus dóriai ünnepélyeire) tniyoáuuazu Imxú (melyekből egy sem maradt lÖIlll) xuí xaxaXoy(LFIR)V naotuv(oítg Toíg "E)J.r)Ot xa) ú).la nltTaza." Ezek SZerint tehát Pindarus szerzett: l) ii&L'Qt'tußous, vagyis a legmerészebb röptű költeményeket, melyek Dionysus ünnepélyein ének-, zene-, és a legélénkebb s néha nagyon is lulcsapongó testinozdulatokkal kisérve adattak elő. 2 tyxoíiiía, melyek hírneves férfiak dicséretét tárgyazták. '3 intvíxiu, vagyis a nyilvános és ünnepélyes versenyek alkalmával megkoszoruzottakra ének- és zenekar közreműködésével a költő személyes vezetése mellett előadott győzelmi dalokat, melyeket vagy mindjárt a verseny után a győzelem helyen, vagy a győztesnek szülőföldére történt, visszatérte után, vagy a mi legtöbbször történt, évekig elhalasztott utóünnepélyen adtak elő. i »nrjvocg, kizárólag gyászdalokat, melyek az istenekhez költözött l dötti fájdalom kifejezése mellett a hallgatóság műveltségi fokozata szerint i túlvilág- és a lélek halhatatlanságáról szóló valláselveket tartalmaztak. .") lahtvag, az öröm és szomorúság napjaiban az istenekhez, különösen Vpollóhoz irányzott dalokat, hálaadásul a vett jókért, vagy a szükség és veszély napjaiban nyújtott segélyeért. 6) 7ian9éviu és 7 xQoaófittt, ünnepélyes körmenetek-, az istenek templomai felavatása — és az ez alkalommal nekik felajánlott ajándékok bemutatására használt énekeket. Az ö-ik pont alatti csak annyiban különbözött a npoadíia-któl, hogy abban kizárólag csak fiatal szüzek szerepeltek.