Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872

— 19 — jóságú atyjok az idegeneknek vov (FD-ovéwv roTg ccya&oTg, £F(voig tfé &UVUCCOTÓS marín." olymp. III. 71-ik v. Es másutt lelke egész mélyéből és az igaz­ság őszinte hangján emeli fel hozzá szavait, mint a nép élén levőhöz: Kormányozd népedet az igazság kormányrudján, acélozd nyelvedet az igazságosság ülővasán, mert egy meggondolatlanul kiejtett szavadat nagy­jelentőségű gyanánt hordozzák körül az emberek. Sokan vannak gond­jaidra bizva, kik igaz tanúi lesznek tetteidnek ; pyth. I. 86 és következő vs., e szavaival kétségkívül hatalma magasztalása mellett inti őt, hogy emlékezzék meg arra, mi ő, és ne feledje fejedelmi hivatását, mert még halála után is korról korra átszáll kormányzási fény- és árnyköre. Ep ily határozottan és függetlenül nyilatkozik, ép ily bizalomtelje­sen osztogatja jó tanácsait azoknak is, kikkel Görögország nevezetesb városaiban időzve megismerkedett, kiket nemcsak jó barátaik, irányok­ban jó indulattal viselkedő és a versenytéren győztes polgártársaik, hanem még ellenségeik iránt is tiszta szívből eredő szeretetre buzdított, ha ezek valamely jeles és szép tett által erre érdemesek lőnek, mint ezt cyrenei Telesicrates tiszteletére irt énekében a pyth. IX-ik dal. 95 —96 vs. zengi „xai TOV F'/O-QOV NUVTT Ibvutií a ív yt Jíxq xuXu QSGOVR 1 'évvenev." az aeginai Dinishez intézett nemeai VIII-ik költ. 32—39-ik vs. ugy énekel, hogy a figyelmes olvasó azonnal észreveszi, hogy az idézett ver­sek, ha nem is épen közvetlenül, de mindenesetre közvetve ő hozzá intézett bölcs és életbe vágó intelmeket és tanácsokat tartalmaznak; igy énekel ugyanis: „Hajdan is volt cirógató szavaktól hemzsegő, cselt szövő kárt okozó rágalom, mely az erényt elnyomja, a törpék nedves tetteit pedig felemeli a magasba. Tarts távol tőlem ily gondolatot Zeus atyám, engedj egyszerű életet élnem, hogy halálom után hírhedt név ne szennyezze he gyermekeimet. Aranyt kívánnak némelyek, mások megmérhetlen föld­birtokot, én pedig szeretném, hogy csontjaimat a föld alatt társaim magasz­talása födje dicsérve a dicsérendőt, gáncsot szórva a gaztettek követőire. Másutt ismét gyönyörű szavakkal ecseteli a feladatot, melyre minden em­bernek, ha e névre érdemes akar lenni, törnie kell; t. i. hogy legyen igazságos és csak azt tegye, mi illő, olymp. I. 35, pythi. III. 59—103. Ily hangon szól a versenytéren győztesekhez is igen-igen sok helyen. A polgári erényekben ily gazdag és függetlenségét mindenütt, még a koronás fők előtt is ilv híven megőrző férfiút a hol csak megfordult a tisztelet és szeretet környezte; mit meg is érdemelt, mert őt nem önzés, nem pártoskodás, hanem hazája s polgártársai iránti szeretet lelkesítette, midőn már ifjúkorában honfiai és igy nemzete dicsőségét és nevét idő, hely és körülmény eszélyes tekintetbe vételével az évek súlya alatt támasz­botra szoruló meggörnyedt aggok, izmos karu daliák és a serdülő ivadék elüti lantján repkénykoszoruzottan pengetve szivét és dalát szentelte hazájá­nak. Ha mind e jeles tulajdonai mellett a görög szabadságharc kitörése­2*

Next

/
Thumbnails
Contents