Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872
— 18 — volna, vagy a politicai téren szerepelve a közügyek kormányzásában részt vett volna; de ezen nem is lehet csudálkozni, mert az ő tevékenysége más, ennél sokkal magasztosabb körben mozgott. Hőn és magasan dobogó költői szivét áldozta ő hazájának, az ebből fakadó dalaival magasztalva hírnevét mindenütt, hol dicséret- s utánzásra méltó tett merült fel, nem kímélve a kissé erősebb, vagy tán jobban mondva a szúrósabb kifejezéseket, hol ilyenekre volt szükség. De ha politicai vezérszerep nem is jutott dalköltőnknek osztályrészül, mindazáltal határozott és világos észrevételei a kormányügyekről, mint jóindulatu és jó szándékú egyszerű polgárnak épen nem hiányoztak. Ő a dórok monarchicus államszerkezetének határozott védőjéül lép fel, melynek egyik városát Corinthust boldognak nevezi — oXßCa KÓQívfrog — mert itt becsületes alkotmány — az államok biztos alapja evvouíu-jog Síy.a-, béke iigúvu-, az alattvalók vagyonának őrei és a jó tanácsot osztó Themis aranyos gyermekei honolnak, olymp. XIII. 6—9; ,Jv T(i vág Evvouíu vaíst, y.uaCyvt]xuC r« ßüO-gov nohúv áoífc.lés Aiy.u y.ul ÖUÓTOO71OS Eigáva, tUUCUI d" dvöoccGi TTJ.OVTOV, /ovatui naTőtg tvßovlov Qsuuo;. ü a zsarnokságtól utálattal fordult el. Pindarus ha némileg a democraticus kormányformától idegenkedék is, Athenéhez mégis, mely oly sok művészt és hőst hordozott keblében, mely a salamisi fényes győzelem következtében Görögország valódi védfala lőn — ÍOHGUU 'EU.áőog, — melynek magasztalásaért, mint fölebb már említők, a thebaiak részéről oly keményen meglakolt, kiváló szeretettel ragaszkodott dacára honfiainak őseiktől öröklött ellenszenvök- és féltékenységüknél fogva, kik a perzsák elleni harcban az ellen táborába sorakoztak. Azonban dacára a monarchicoaristocraticus kormányforma iránti előszeretetének épen nem kell gondolni, mintha ő egyedül ily államban vélte volna az alattvalók jólétét és boldogságát feltalálhatónak, erre mutat legalább a pyth. II. 86—89-ik vs., hol ugy nyilatkozik, hogy az államot mindenben az egyenes szivü férfiú emeli, ha akár egyeduralkodó, akár néptömeg, akár bölcsek vezetik is a kormány rúdját „tv núvTu Se vójjov (v9vyj.wooo; drr/O TTgocpioíi NUOU rvguvvíSi /(ÜTIÓTKV Ó Xäßgog GTOCITÓS, /IOIUV nóhv ol aoif oí TTjoécüvn." igen, ő, ki a kicsinyek közt kicsiny, a nagyok közt nagy akart lenni „a^ixgóg h GfJ.iy.QOis, péyag tv fjfycíXoig taaouai* olymp. III. 107. 108. jó tanácsot osztogat mind a királyok-, mind a kényuraknak, előttök igazságérzetétől áthatottan, véleményét határozottan és szabadon kimondja; igy a többi közt midőn Hiero syracusai kényúr vendégszeretetét magasztalja, kinek asztalánál a dalnokok víg enyelgések és vitatkozások közt élvezék a házi ur szivélyességét „naízo^tv dfxql Sapá Tnánt^av" olymp. I. 16—17. egyúttal őt figyelmezteti, hogy ue legyen irigye a jóknak, hanem ritka