Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872

— 16 — pythiai dalában azt mint a cikázó villámok és hatalmas menykövek urát tünteti fel, kit a tisztelet leginkább megillet uaharc. y.tv KoovCőav, ßuOVOTTKV GTtQOTCÜV XfOUVVíÜV Ti 7TOVTUVIV, &fbiv aißeo&ai." ki a vizáradásoktól óv és a vulkánokat fékezi, az idők és évek folyamát kiméri, olymp. XI, 81, olvmp. \ III. 3, olymp. IX. 52, olymp. IV. 1. ki a jogot és törvényes alkotmányt védi, ki a királyokat ótalmazza s a népeknek jólétet és boldogságot nyújt az államok és jósdák felett őrködve, ki az árvák vagyonának megmentője s azidegenek kalauza, ki az emberek mindegyikének erőt és ügyességet kölcsönöz, hogy vállalkozásaikban jó hir- és névre szert tegyenek, különösen pedig az olympiai játékokban kivívott győzelmök által. Pyth. I. 68—69, olymp. XIII. 25—27, olymp. VII. 50—51, olymp. VI. 5, olymp. II. 12—17, pyth. V. 122, 123, isthm. III. 45, olymp. V. 18, nemeak XI. 21—23. A többi istenek- és tulajdonaikról is oly magasztalólag és ugy énekel, mi csak egyedül az istenség érintette nemes és vallásos kebel tulajdona lehet, mert őket ugy állítja elő mint az igazság és igazságosság egyedül hivatott képviselőit, kik előtt semmi undok rejtve nem marad, olymp. I. 64, és kik az erény-, hűség- és erkölcsiséget jutalmazatlanul nem hagyják. Mily erkölcsi érzet dagaszthatá nemes keblét, midőn a dalaival három izben megtisztelt Cyrene királyát Argesilaust- a pyth. V. 23-ik v. inti, hogy ne feledje el az Istent, kitől minden jó származik, minden felett tisztelni, mert ha ő mutatja a halandónak a kezdetet, akkor minden ösvény erényesség- és kitűnő eredményre vezet pyth. X. 10.; Apollót ugy tünteti föl mint mindentudót, ki előtt semmi sincs elrejtve, kihez hazugság nem fér, pyth. III. 39. 30; ki ismeri mindennek eredetét és célját, ki tudja a tavaszi korány kihajtotta növénylevelek, a tenger hullámai felkorbácsolta habok és a kavalygó szelek felhányta porszemek számát, pyth. IX. 42—-±8. v. Apolló iránti kiváló fiúi kegyelete- és bizalmának igen fényes tanújelét mutatá akkor is, midőn a nők és férfiak súlyos betegségeinek orvoslását főkép ő tőle várja, ki lant- és dallal ajándékozza meg azt, kit akar, és zavartalan nyugalmat és pihenést szerez a zaklatott szivnek, pyth. V. 63, s következő verseiben. Szerinte mit az istenek kivinni akarnak, azt végre is hajtják, nekik semmi sem látszik kivihetetlennek, előttök semmi sem tűnik fel csudálatosnak, pyth. X. 48—50; ők mentek minden fogyatkozás- és földi bajoktól, erősebbek az oroszlányok- és gyorsabbak a sasok- és delphineknél, pyth. II. 50—52; sem tér, sem idő korlátainak nincsenek alávetve. Pindarus tana szerint a megholtakat közvetlenül a halál után ők itélik meg, kiknek teste követeli ugyan a halált „oiö/ua uh núvtmv stu-tm d-avaro)" de közülök, ki itt e földön eléggé nem lakolt bűneiért, annak Zeus birodalmában a föld alatti biró mondja ki a rémületes szavakat, olymp. II. 57—60. vs.