Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871
Árpád és közeli utódai mily hatalomkörrel voltak fólruházva ? E tétel régi és hosszas vitatkozás tárgya. Legjelesebb történészeink egyik része a fejedelmi; másik része a vezéri hatalomkör mellett küzd. Elismerem, hogy nekem, mint közharcosnak a vezérekhez sorakoznom szerénytelenség. Nem is léptem volna e tárgyat illetőleg a küzdtérre, hacsak egy alkalommal nyilvános körben vitatkozás tárgyává nem teszik e tételt. Valamint akkor, úgy jelenleg is azon vezérek alatt küzdök, kik zászlójukra a fejedelmi hatalomkört irták; mert a kútfőkből s a dolog természetéből meggyőződtem, hogy Árpád és közeli utódai nem csupán vezérek, hanem fejedelmek is valának. Mielőtt ez állitásom igazolására a kútfőket idézném, tisztába kell jönnöm e két pontot illetőleg: 1) mit értek a fejedelmi; 2) mit a vezéri hatáskör alatt. A fejedelmi — egyeduralmi hatalomkör kétféle lehet: a) korlátlan (absolut), b) korlátolt vagy alkotmányos. A korlátlan hatalmú fejedelem önként, a népközreműködése nélkül kormányoz; a korlátolt vagy alkotmányos fejedelem alatt a nép vagy egészben, vagy rendei, vagy általa szabadon választott képviselői által befoly a törvényhozásba; együttesen veti ki az adót, rendezi a hadügyet, szervezi a közigazgatást s igazságszolgáltatást, sőt néha együttesen izen háborút és köt békét. Mindkét kormányalakra elég példát találunk a világtörténelemben. Az egyptomiak és perzsák egyeduralma korlátlan volt. A szabad spartaiak és rómaiak élén alkotmányos fejedelmi hatalomkörrel fölruházott királyok álltak. A spártaiaknál a királyság a heraclidák törzséből származottakat illette; s a két spartai király a főpapi, főbirói és hadvezéri hatalmat egybekapcsolva birta. A rómaiaknál a királyság „a népből az összes államügyek vezetésére rendelt és elismert, szabad választás utján átruházott legfőbb hatalom volt; de mellette a tanács résztvett az államkormányzatban." A népgyűlésnek föntartott jogok ezek voltak: királyválasztás, törvények elfogadása, megszüntetése, a polgárságba való fölvétel, elitélt polgárok megkegyelmezése, eldöntés béke és háború fölött.*) A vezéri hatalomkör alatt értem a szövetségi kormánynál a nép vagy ennek főnökei altal a hadsereg főnökére ruházott teljes vagy korlátolt oly hatalmat, mely csupáncsak a hadügyre terjed ki; mig a törvényhozói és végrehajtó hatalom a nemzetgyűlés vagy község kezében van. 2) Bár egyes, különösen német történetírók 3) Árpádot korlátlan egyeduralkodónak szeretnék hinni; azonban ennek világosan ellenmond az etelközi szerződés 2-ik és 3-ik pontja: Valami jót munkájokkal szerezhetnek, senki közülök ki ne legyen zárva belőle. Hogy azon fejedelmi személyek, kik Almost (Árpádot) szabad akaratjukból választották urokká, se maguk, se fiaik soha a vezér tanácsából és az országtisztjéből egyáltalában ki ne rekesztessenek. 4) Az absolut kormányforma tehát szóba sem jöhet, hanem hogy Árpád és közeli utódai alkotmányos fejedelmi hatalomkörrel voltak felruházva: kitűnik először a hazai kútfőkből: J) Dionysius II. 13. v. ö. Handbuck der römisehen Alterthümer. 2. köt. 291. és köv. 1. 2) Bartal Comment. ad hist. status Jurisque Publici. Tom. I. pag. 146. 147. Kerékgyártó Árpád. Magyarok története 40.1. 3) Gustermann: Die Ungarn hatten da sie Arpaden zu ihrem Herrscher gewahlet, demselben eine absolute Regierungsgewahlt eingeraumet 166. Kerékgyártó Árpád. Magyarország művelődésének története 1860. 179. és köv. lapon. 4) Béla névtelen jegyzője VI. fejezet Szabó Károly ford. 10. lapon. 1*
