Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871
11 Bizonyára nem ! Semmit rólunk, nélkülünk. Sz. István, László, Kálmán, II. Endre s a többi királyaink törvényei nem az országgyűlésen a nemzet megegyezésével hozattak-e? I. Ulászló, V. László s a nagy Mátyás idejében a török háborúk, béke, a szomszéd fejedelmekkel, különösen III. Frigyes római császár és német királylyal való egyezkedések, szerződések nem az országgyűlésen tárgyaltattak-e ? S hány ily adatot hozhatnánk fel! Hogy az etelközi szerződés átalakítása István hatalom körét tágította, kétségtelen. De ebből még nem lehet azt következtetni, hogy István elődei, mert hatáskörük korlátoltabb volt, nem voltak fejedelmek. Az alkotmányos monarchának hatásköre nem egyenlő. Változó az ugyanazon egy nemzetnél. Egyik nagyobb, másik kisebb hatáskörrel van fölruházva. Avagy a magyar királyok hatásköre mindig egyenlően volt-e korlátolt? A 3) pontot illetőleg: jeles történetbuvárunkkal hiszszük és valljuk, hogy a nemzetségfők a törvények őrei a nemzeti végzések végrehajtói, a haderőnek vezérei és parancsnokai voltak saját nemzetségeiknél; 5 5) de hiszszük és valljuk egyszersmind azt is, hogy az összes nemzetségek — az egész ország fölött való törvényörködési, végrehajtói s fővezéri méltóságot a hét törzsfőnök - a birák és vezérek — az etelközi szerződés által Árpádra s annak utódaira ruházta; s ezen ünnepélyes szerződés, mely az erő egyesítése végett köttetett, az ázsiai hazában dívott clanszerkezetet megszüntetvén, a hadvezéri és polgári korlátolt hatalmat egy személyben központosítván a sajátlagi monarchiának már ekkor Árpád alatt megvetette alapját. Különben e pontról még emlékezni fogunk. S most térjünk vissza Konstantinhoz, kinek zavaros előadásából, hiszem, tudunk néhány gyöngyöt előnyünkre kihalászni. „S első fejők, igy Ír Konstantin, az Arpádész nemzetségéhői fejedelem következés szer ént és két másik, a gülász és karkhász, kik birói tisztet viselnek, s tudni kell, hogy gülász és karkhász nem tulajdon név, hanem méltóság. Alább : Turkia nagy fejedelmének (Árpádnak). Végre: Bultzuszszal Turkia harmadik fejedelmével és karkhászával... karkhasz szó méltóságnév valamint a gülász is, mely a (gülász) nagyobb a karkhásznál. E sorokból kitűnik, hogy Konstantin idejében a magyaroknál három fő volt: Egy Árpád nemzetségéből, egy gülász, egy karkhász. Milyen volt e három főnök hatásköre? T. Kerékgyártónk azt mondja, hogy a gülász és karkhász a fővezérséghez coordinált viszonyban voltak. 5 5) Nem tudjuk bizonyosan, hogy érti t. Kerékgyártónk az Összerendelt, coordinált viszonyt! Szerény nézetünk szerént a coordinált viszony : egyenlő rangú, egyenlő hatáskörű, tehát egyik a másiknál nem nagyobb, egyik a másiknak alá nem rendelt hatáskör; hogy pedig az említett három főnek ily, egyenlő hatásköre lett volna, azt maga Konstantin sem állítja, hanem az egyiket nagyobbnak mondja a másiknál, ime szavai: „a gülász nagyobb a karkhásznál;" ha tehát a gülász nagyobb a karkhásznál, világos, hogy fokozat van a hatalomban, s ha a harmadik kisebb a másodiknál, igen valószínű, hogy a második is kisebb lesz az elsőnél. Hogy a coordinált viszonyt jeles törtéhészünk föltüntesse, azt is mondja: hogy Konstantin (általunk is idézett soraiban) előszámlálta Magyarországnak három föarchonát-, 1'* 6) többször figyelmesen átolvastuk Konstantint de három főarchont nem találtunk, hogy Árpádot magát Turkia nagy fejedelmének (utyctg a^yjj^v) irja, Bulcsut pedig egyszerűen harmadik archonnak, azt megtaláltuk; s hogy a görög császár nem három főarchonról szólt, azt t. Kerékgyártónk is elismeri ugyanazon művében ezen szavaival: „A görög császár a X. század közepén három ily főhivatalt ismert Magyarországon, szerénte első volt a fővezérség s ennek kezelőjét nagy archonnak nevezi, említ azonban még két más archont is (tehát nem két más nagy archont). Eszerint tehát a legfőbb kormányhivatalok ekkép következtek 7ü!oa rangfokra egymásután: nagy archon, gülász és karchász." 5 7) Különben e szónak [zéycc<£ — ^agy —• értelmét, s igy e kifejezésnek nagy fejedelem jelentését, bár malmunkra hajtaná a vizet, nem, a fejedelmi hatáskörre hiszszük vonatkozni, hanem a nagy honszerző, a nagy Árpád személyére. Ezt pedig következtetjük Konstantinból, ki ha következetesen irt, — akkor, ha a nagy archoni kifejezés a fejedelemségre vonatkozik, nejpAsjak Árpádot, hanem a Konstantinnal egykorú Zsoltot, vagy szerinte az utána következő Falitziszt is nagy kellett volna neveznie, holott csak egyszerűen archonnak mondja. Nem is e kifejezésre: nagy fejedelem^4éktei^ük mi a fősúlyt, hanem arra, hogy Konstantin 5 5) Thuróczi i. h. In ipsis venerari potest dignitatis plus aliis et potentiae. M. 0. müv. tört. 175. 1. — 5 6) M. O. müv. tört. 235. lap. 5 7j u. o. 234. lap. 2*
